Esztergom Évlapjai 1994

PIFKÓ PÉTER: A mecénás Majer István

PIFKÓ PÉTER A mecénás Majer István A XIX. század sokoldalú egyházi személyisége, Majer István püspök pályájának jelentős részét Esztergomban töltötte. Személyében tisztelhetjük az első helyi óvoda alapítóját, a tanítóképző tanárát, több egylet, egyesület elnökségének tagját. S napjainkig városunkat gazdagítja a Főszékesegyházi Könyvtárban található aprónyomtatvány gyűjteménye. Majer István tevékenysége azonban nem csak Esztergomhoz kötődik. Meltan allithatjuk róla, hogy országos jelentősegu életműve akkor bontakozik ki előttünk teljességében, ha áttekintjük életútját, a kis Nyitra megyei falutól, Mocsonoktól, az érseki helynöki székig. 1813-ban született. Édesapja, Kluch püspök birtokán volt gazdatiszt. A püspök érdemesnek találta az éleselméjű gyermeket arra, hogy taníttassa. Elemi iskoláit Érsekújváron, a gimnáziumot Esztergomban a bencéseknél végezte, majd 1828-ban papnövendék lett Majer Nagyboldogasszony napján született, s ezért édesanyja a papi pályára szánta. Befolyásolta elhatározását Kaposy János nagyölvedi lelkész is, akinél nyarait töltötte. Tanulmányait szorgalmasan és lelkiismeretesen végezte. Különösen a magyar irodalom és rajz tantárgyakban tűnt ki. A teológiát és a filozófiát Nagyszombatban hallgatta. 1832-ben létrehozta a Honi Nyelvgyakorló Egyesületet, amelynek jegyzője lett. A szépművészetek és a rajz iránt is érdeklődött. A szemináriumban 1832-34 között Kuliffay kanonok buzdítására heti 3 órában osztálytársainak rajzot tanított. Közben önmagát is képezte rajzban, valamint a fa- és rézmetszés tudományában. 1838-ra már 12 ezer példányban maga által készített szentképeket adott ki. Metszetei megjelentek a jelentős országos lapokban, többek között a Honművészben, az Életképekben, a Pesti Divatlapban. Teológiai tanulmányainak befejezése után Pestre ment jogot tanulni, s közben nevelő volt a Sennyei családnál. Sennyei Pált és Gézát tanította, nevelte 1836-ig. Általuk lehetősége nyílt arra, hogy megismerje a korabeli pesti író- és tudós társaságot, akiktől szorgalmával bőséges ismereteket szerzett. A Pesten töltött évek alatt tovább tökéletesítette a rézmetszés tudományát, amelyet elsősorban a szentképeknél használt fel. 1845-ben újabb százezer szentképet adott ki. Széleskörű érdeklődésre vall az első megjelent tanulmánya, 1835-ben az ABC-k tökéletesítéséről írott munkája. Ez a dolgozat, a Horváth István által szerkesztett Tudományos Gyűjteményben jelent meg és a kétjegyű mássalhangzók egyszerűsítéséről szólt. Rövidesen ugyanitt olvashatták az 83