Esztergom Évlapjai 1994

SZÁLLÁSI ÁRPÁD: Az orvosi bibliofília és Helischer József esztergomi könyvtára

nyelvben tökéletesen járatos doktor a bécsi udvar császári kezelője, belső tanácsosa, és hivatásos történetírója lett. Az Icones azért olyan közismert, mert benne megtalálható az ókor és középkor valamennyi orvoshírességének arcképe, így a régmúlt idők orvostörténetét tárgyaló könyvek mindegyike ebből idézi az illusztrációkat. Máig tartó hímevére jellemző, hogy; a francia szerző-triász Soumia-Pecker-Ruillére 10 esztendővel ezelőtt megjelent kilenc kötetes orvostörténeti művében ugyanannyi ismertetés található róla, mint Semmelweis Ignácról, ami francia orvostörténészek esetében nem kis teljesítmény. Ráadásul az anyák megmentőjét "osztrák-magyar"-nak állítják be, Zsámbokyt viszont meghagyták nekünk. Ennyit minden idők leghíresebb magyar orvos-könyvgyűjtőjéről! Aztán szenvedélyes bibliofil volt a XVIII. század elején az erdélyi protomedicus, vagyis országos főorvos Köleséri Sámuel, aki közegészségügyi összteendői és hagyományosan "kötelező könyvkiadói" ténykedései mellett főúri családok, köztük gróf Károlyi Sándor háziorvosi szerepét is betöltötte. A korabeli rossznyelvek szerint könyvtárát úgy szedte össze, hogy egyik felét kölcsön kérte és nem adta vissza, a másikat pedig egyenesen lopta (volna), lásd Gortvay Györgynek Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története c. munkáját. Úgy néz ki, minden századnak megvolt a maga híres magyar orvoskönyvgyűjtője. A XIX. században, amelynek hősünk, Helischer József is a gyermeke volt, a romantika szekulumához illően akadt egy fanatikus és fantasztikus magyar orvos-műgyűjtője id. Elischer Gyula szülész-nőgyógyász főorvos személyében. Az ő nagybátyjának (tehát ismét egy nem-orvos besegítő) jutott eszébe az a képtelennek induló és mégis életképessé váló csodaötlete, hogy hazáját egy Goethe-gyűjteménnyel ajándékozza meg. Még a német egység megvalósulása előtt kezdte látogatni Weimart és környékét jó monarchiabeli pengőforintokkal a zsebében, hogy a németség legnagyobb költőjének és legegyetemesebb szellemének relikviáiból valamit összegyűjtsön. Csak példaként említjük, hogy ekkor hazánkban már pl. Petőfi-kéziratot szerezni lehetetlenségnek számított. Elischer Gyula Goethe-gyűjtése mégis oly fenomenálisra sikreredett, hogy ma világcsodájára járnak. A 4000, katalogizált tételből álló kollekció hihetetlen darabokat tartalmaz. Ilyenek pl. Goethe két levele a titáni zsenitárs Beethoven-hez, természetesen az ikertárs Schiller címére, továbbá a lipcsei fiziológus professzor Carl Ludwig személyéhez, akinek azonos nevű fia lett egy világhírű élettani iskola megteremtője, ahonnét később három Nobel-díjas orvos is kikerült (Koch, Behring, Pavlov). Az Elischer-gyűjtemény vázlatos ismertetése talán érzékelteti, mit jelent egy kicsi országban egy nagy kollekció megteremtése. Nem állíthatjuk természetesen, hogy a derék esztergomi Helischer József a fentieket megközelítő értékű könyves-kéziratos kincstárat szorgoskodott volna össze, ám hasonló szándék vezérelte, a nagyokéhoz viszonyítva sem lebecsülendő eredménnyel. Ejtsünk pár szót az életéről: Esztergomban született 1779. április 12-én. Középiskoláit ugyanitt végezte, utána Pestre költözött bölcsésznek. A filosz filozófiából viszont csak a tehetősebbek tudtak megélni, míg Helischer rövidesen árvaságra jutván 72