Esztergom Évlapjai 1994

FENYVESI LÁSZLÓ: Károly János javaslata Ipolyi Arnoldhoz, Munkácsy Mihály Krisztus-festménye üdvében

majd élete végéig három gyűjteményes kötetben is kiadták őket. Pauer felterjesztésére az uralkodó 1886-ban címzetes bátai apáttá is kinevezte. Gyakran írt különféle egyházi lapokba, folyóiratokba is. 1897-ben a király éneklőkanonokból olvasókanonokká léptette elő. Ebben az esztendőben, a milleneumi ünnepségek megkésett folyományaként, részt vett szülővárosában az Árpád híd és az Árpád-szobor felavatásán, melyekről ő maga is beszámolt a Vasárnapi Újság hasábjain. Közben sorra jelentek meg a Fejér vármegye történetét, főleg az egyes helységek múltját feldolgozó, vaskos kötetei, szám szerint 5, 1896-1904 között. Egyre magasabbra lépett az egyházi hierarchián is: 1898-ban nagyprépost lett, majd Steiner Fülöp püspök még életében kinevezte általános ügyhallgatóvá, vagyis lényegében véve a helyettesévé. Ez időre azonban egészségi állapota már erősen megrendült, s így orvosai tanácsára 1899. július 3-án pár hetes gyógykezelésre utazott a gyógyfürdőkbe. Miután Steiner Fülöp püspök 1900. augusztus 11-én jobblétre szenderült, Károly János addigi püspöki helynököt a székeskáptalan káptalani helynökké nevezte ki. így a püspöki széküresedés másfél esztendeje alatt ő kormányozta az egész egyházmegyét. Az új megyéspüspököt, Városy Gyulát 1902. március 9-én iktatták be tisztségébe, s ezzel lejárt Károly János megbízatása, illetve püspöki helynök lett. Érdemeire való tekintettel az új megyéspüspök azt kérte az uralkodótól 1902. március 31-én, hogy jutalmazza meg Károly Jánost egy címzetes püspökséggel. Felkérte dr. Wlassich Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert kérelme támogatására, hangsúlyozván: "Mindezen hivatalokban dicséretes buzgalmat és szakképzettséget árult el, és hivatali kötelességeinek lelkiismeretes teljesítése mellett még a tudomány és irodalom terén is hasznosan működött, és különösen »Fejér Vármegye Története« czímű négy kötetes műve által szerzett magának kiváló érdemeket." Püspöke ajánlására, a királyi kinevező okirat révén. így jutott hozzá Károly János 1902-ben a választott driveszti püspöki címhez, miközben megtartotta a székeskáptalani nagypréposti stallumát is. Élete utolsó évtizedében, az új, energikus püspök, a reformer Prohászka Ottokár után már egyértelműen Károly János számított a székesfehérvári egyházmegye második emberének. Fejér vármegye monográfusaként 1904-ben zárta le monumentális helytörténeti sorozatát, majd 1911-ben még megjelentette egyházi beszédeinek utolsó kötetét is. 1913. november 12-én, 12 000 korona tőkével tanulmányi ösztöndíjat alapított. A hosszú életkort megérő Károly János 1916. január 16-án, délután fél 6 órakor szenderült jobblétre Székesfehérvárott, a Megyeház utca 9. szám alatti lakásán. Ambach Péter városi halálesetfelvevő és leltározó rendőrbiztos február 8-án vette leltárba összes ingó és ingatlan javait, 232 tétel keretében. Ingóságai 8996 koronát és 62 fillért tettek ki, míg ingatlanai 6928 koronát és 54 fillért értek. Összes hagyatéka tehát 15 925 koronát és 54 fillért ért. Ebből levonva a passzívumként jelentkező 7993 korona 26 fillért, a címzetes driveszti püspök tiszta hagyatéka 7932 koronát és 87 fillért tett ki. Örökösül, végrendelete értelmében, a szabadkai születésű Fritz Mária Regina fehérvári lakost, a házvezetőnőjét jelölte meg. Részesült még a hagyatékból, illetve a készpénzből Károly Béla ercsi lakos, a ráckevei egyház, a székesfehérvári székesegyház, a fővárosi vakok intézete, a váci siketnémák intézete, az egyházmegyei pénztár, az agg papok 42