Esztergom Évlapjai 1994
TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében
110. Adókivetési könyvek. 1826-1827. N° 142. és további kötetek 1831-1832-ig. - 1822-ben még Újvári Ferenc házában volt lakó. (Adókivetési könyvek. 1822-1823. N° 348.) Az átlagos vagyonú mesterek szintjére való felemelkedése csak ezután kezdődött. 111. OL. Conscript. 1828. N° 142. 112. Ht. Ak. C. köt. 192. p. 113. Az esztergomi adatok az 1781 -1845 közötti időszakot fogják át. 114. Az összehasonlításban a következő városok - a zárójelben megadott időszakban tevékenykedő - valamennyi órakezelőjének városi szolgálatban folyamatosan eltöltött éveit szerepeltettük: Debrecen (1730-1848), Szeged (1730-1807), Székesfehérvár (1717-1777) és Jászberény (1750-1819). Kivételt képez Szeged, ahol az órakezelést végző személyek száma és szolgálati ideje 1786-1796 között nem ismeretes. A Székesfehérvárra vonatkozó adatok forrása: Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688-1790) In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv. 6. (Székesfehérvár, 1972.) 135 p. A többi adat saját kutatásaimból származik. Lásd: Takács József: Toronyórakészítők és kezelők Debrecenben. 1770-1830. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XVIII. (Debrecen, 1991.) Szeged és Jászberény anyaga még feldolgozás alatt áll. Terjedelmi okokból e két városnál a felhasznált levéltári anyag jelzeteinek közlésétől ehelyütt eltekintünk. 237