Esztergom Évlapjai 1994

TAKÁCS JÓZSEF: Toronyórakezelők Esztergomban a XIX. század első felében

állapítása (elvileg) a városi gazdálkodás fölött felügyeleti jogot gyakorló kormányszékek jóváhagyásával történt. A városi órát (a horologium civitatis-t) kezelő személy csak helyben lakó lehetett. Az évszázadok során kialakult gyakorlat szerint - mely alól természetesen mindig akadhattak kivételek - először az óra készítője kapta meg a kezelés jogát, feltéve, ha nem vidéki volt. Megbízatásuk általában 1-3 évre szólt, de ha tevékenységük súlyos panaszra nem adott okot, a feladatkört több cikluson keresztül, folyamatosan elláthatták. Igazolható vétkességük, vagy mulasztásuk - az eset súlyosságától függően - megintést, bírságot vagy a tisztségből való elmozdítást vonhatott maga után. Ez utóbbi lehetőséggel akkor is élt a város, ha a panasz nem szakmai vagy az órát érintő, hanem erkölcsi vonatkozású volt, mert a városi tanácsok elvárták alkalmazottaik erkölcsi feddhetetlenségét. 1788 nyarán például Jászberény magisztrátusa azonnali hatállyal elbocsájtotta órakezelőjét "a Templom Padlásárul és a Toronynak leg fölsőbb részérül erő szakosan fel szedetett vasaknak a lopása" miatt.

3 Természetesen indokolt esetben az órakezelő is kezdeményezhette a tisztségétől való megválást. így tett pl. Valtner György zalaegerszegi órásmester 1777 tavaszán, mert munkahiány okozta megélhetési gondjai s öregsége miatt más helységbe kívánt költözni.

4 Általában azonban egészségi állapotuk megromlása késztette őket erre a lépésre, mint pl. azt a szegedi órást is, aki 1804-ben "beteges állapottya miatt" mondott le.

5 Széküresedés egyébként csak az órakezelő halála folytán következett be. Sokan közülük - kik az óra "jó járatban tartása és szorgalmas utánna vigyázása" soán szakmai és emberi kvalitásaikkal kivívták és élvezték a város vezető testületének bizalmát - évtizedekig szolgáltak. Esztergomban a belvárosi Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom jelenlegi toronyóráját Peterka Lajos budapesti órás készítette 1906-ban. A templom fennállása óta ez már a harmadik toronybeli óra. Amikor 1742-43-ban új kőtorony épült a szerény és kisméretű szentegyház főhomlokzata elé, akkor helyezték el benne az első órát három újonnan öntetett haranggal együtt.

7 A hívek növekvő számához mérten szűkös, s egyébként sem kielégítő műszaki állapotú templom helyett az 1750-es évek második felében egy teljesen új építése kezdődött, Oratsek Ignác budai építőmester tervei szerint. A torony visszabontása, majd átépítése miatt az órát és a harangokat eltávolították belőle, de az új torony elkészültekor azokat ismét visszahelyezték.

8 A város 1781-ben új órát csináltatott 889 Ft-ért Miller István budai "horocopaeus"-szal,

9 aki ugyanezen évben a pápai plébániatemplomnak is készített egyet,

1

0 és aki valószínűleg azonos azzal a budai órással, akinek műhelyéből 1778 nyarán került ki a tatai plébániatemplom még azon évben felszerelt toronyórája.

1

1 A tanács nyilvánvalóan nem talált alkalmas helybeli vállalkozót, noha akkoriban már két órás is élt a városban. Közülük Raichl József lehetett az idősebb. 1760. február 10-én - mint özvegy ember-kötött házasságot a szabad királyi város plébániatemplomában Kranz Anna Máriával,

1

2 ki nevéből ítélve éppúgy német származású lehetett, mint ő maga. Német nyelvterületről származott a másik órásmester is: Czöch 222