Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

és kereskedése vagyon, magát pedig mindenkor betsületesen és a köztudomány szerint jámborul viselte, ... az előadott okoknál fogva kebelbeli polgárnak bevétetett." 1829. október 9-én kelt polgárlevél: "Nos Judex, Consul et Senatus Liberae ac Regiae Civitatis Strigoniensis damus pro memória tenere ... Joannes Trenker... Mercator... non tantum in gremio Nostri... ac Privilegiorum Nostrorum ad instar reliquorum Civium omnibus Privilegiis Libertatibus et Immunitatibus uti, frui, atque gaudere valeat. Harum Nostrarum vigore, et Testimonio, authentico Civitatis hujus Sigillo roboratarum Literarium Civilium mediante. Dabamuin Libera, ac Regia Civitate Strigoniensi e Sessione Nostra Magistratuali Die 9 Octobris Anno Domini Millesimo Octingentesimo Vigesimo nono - celebrata. Rodolphus Maurovich reg cittis nótárius." és Esztergom tornyosbástyás pecsétje. 26. KEÖL adóösszeirás 1832. Trenker János a hosszúsori ház után adózott, ez évben adózott már a Buda u. 485. sz. ház után is. E ház 238 O-öl, melyben bolt után is adózik. 27. Borovszky, 119-122. p. 28. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene, főszerk.: Osváth Andor Budapest-Sashalom, 1938. 368 p 29. KEÖL 1832. adóösszeírás. Trenker János már a Buda u. 485. sz. ház után is adózik, a ház 238 O-öl. Ház és bolt után adózik, tehát itt volt a fűszerkereskedése is. 30. Borovszky, 398. p. 31. KEÖL Városi jegyzőkönyv 1860/61. Patika engedély. Esztergom összeírási kimutatása 1866/67. A Buda u. 485. sz. ház tulajdonosa özv. Trenker Jánosné; lakói: Hulényi Péter gyógyszerész, Nagy Gyula segédgyógyszerész és Prokopp János mérnök. 32. Prokopp Gyula: Prokopp János. Építés- és Építészettudomány XIII. (1981.) 1-2. szám Budapest. 137-157. p. 33. A vándorkönyv keménykötésű 18x11 cm nagyságú könyvecske. Fedőlapjának hátoldalán Prokopp János sajátkezű aláírása még egy "p"-vel. Az első oldalon a piros viaszpecsét papírral leragasztva, a latin feliratból csak a civitas szó olvasható, tehát a város állította ki. Az első baloldalán magyarul "Vándorlókönyv a Nagyméltóságú Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak 1816. eszt. Julius 16-kán 21080. szám alatt közrebocsátott rendelése szerint." (Áll 48 lapból.) Azután a magyar címer az osztrák császári koronával. Lent: Zombor Gottlieb Márton könyvkötő és könyvárusnál. Mellette az 1. oldal a/ oldalán ugyanez németül "Wanderbuch" kezdettel. A címer fölé itt gót betűvel ráírva: "ím Jahre eintausend acht hundert vierzig drei". Majd következik e "Vándorlókönyv" birtokosának személyleírása, magyarul is, németül is. "Prokop Johan Mauer Geseller". A 3. oldalon következnek a szabályok ismét 2 nyelven, mely szerint a vándorlónak a Császári Királyi Örökös Tartományokból kimenni nem szabad Továbbá mindenhol dolgoznia kell, de munkája után Zomborba visszajönni és a vándorkönyvet lezárni köteles. Az első beírás a 11. oldalon igazolja, hogy 1841-től 1843-ig Carl Greller építőmesternél dolgozott Zomborban. A második beírás már Budapesten August Pollack baumeister aláírásával. Ezután a 12. laptól a 28. lapig 39 építésnél dolgozott. Végül 1849. november 3-án Zomborban lezárták a vándorkönyvet. 34. Pollack Ágoston építész (1807-1872), Pollack Mihály építész (1773-1855) fia. Pesten atyja, majd Ybl Miklós mellett dolgozott, a pesti kőműves cég 1834-ben vette fel kebelébe. Hild József tervei szerint ő építette 1855-56 között a Budapesti Reáliskola épületét. 35. A térkép 40x50 cm nagyságú, fejléce díszes. Lovas és gyalogos katonákkal körülvett felirata "Kriegsschauplatz Zwischen Ungam Croatien, Slavonien". Baloldalt lent Maschek, a litográfus neve, jobbra lent Gratz, ... Buchhandlung. Alatta: "Johan Prokop Zombor - Olmütz 1849". 36. A korona megtalálása alkalmából 1853-ban készült Emléklapot Wagner József pesti műkereskedő adta ki. A lap felső részén láthatók a koronázási jelvények, a közepén Orsova látképe, alul pedig a Prokopp rajzolta térkép. Ebből egy példány a családnál van. 211