Esztergom Évlapjai 1994

PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez

Ez a vers Brenner József hattyúdala volt, mert a verset 1913. július 14-re írta, ő pedig ugyanez év december 12-én 78 éves korában meghalt. A vers három lakodalmat említ, ezek: Róza, Lujza és Irma esküvője. Először Róza ment férjhez 1884-ben Walter Károly pesti tanítóhoz, aki Walter Gyula kanonok, nagyprépost testvéreként jött Esztergomba. 10 év múlva, 1894-ben Lujza ment férjhez Grumann Lászlóhoz. Grumann főhadnagy volt, de Brenner kijelentette, hogy egyik leányának sem ad "kauciót", ami akkor nagy összeg letételét jelentette. így Grumann MÁV hivatalnok, majd állomásfőnök lett. Irmának írja 1896-ban: próbálja ki az új budapest-esztergomi vasutat, mert igen kényelmes. Ez a vasút 1895-ben indult, amikor az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria híd és a budapesti északi vasúti híd is épült. Irma esküvője 1900. február 22-én volt dr. Prokopp Gyula ügyvéddel. Ahogyan a helyi lapok is írják és már említettük is, ezt a fényes esküvőt nagy lakodalom követte a Brenner házban. A menü-kártyákból egy fenn is maradt, melyet Margit festett. A fejlécen két gyűrűt összekalapáló szárnyas Ámor alakja látható. Majd díszes írással a tulajdonképpeni menü. A leves után hal, majd háromféle sült köretekkel és salátákkal, fánk, csemege, fagylalt, fekete, végül ötféle bor és pezsgő. A vendégek fogadása, a lakodalom szervezése az anya, Nitter Róza érdeme volt. Brenner József családi életéhez tartozik még mindennapi életük jellemzése is. Két unokája él még, Antalnak és Károlynak a fiai. Ők még emlékeznek rá, hogy bejárhattak a boltba kis édességért, mazsoláért, cukorkáért, de igen sokszor hosszabb időt is töltöttek a Brenner házban, amikor betegség miatt a gyerekeket el kellett különíteni. Mindig két segéd volt a boltban, akik családtagoknak számítottak, ott is laktak, és egy asztalnál étkeztek a családdal. A legidősebb lány, Róza férjhezmenetele után született meg a legfiatalabb fiuk, Sándor. Általában tizennégyen ültek a családi asztalnál. Az ebédnél csend volt, csak az szólhatott, akit az édesapa kérdezett. De ez nem volt ridegség, ezt természetes rendnek és fegyelmezettségnek tartották. Mindennap négy fogás volt ebédre, és mindig meleg vacsora. Volt tehát dolga a mamának és a lányoknak is, mert a nagy háztartáshoz csak egy segítségük volt. Említsük meg Brenner Józsefnek a családon kívüli kulturális és közéleti munkásságát is. 1894-ben alakult az Esztergom és Vidéki Régészeti Társulat és a tagok 1895. évi nyomtatott névsorában ott találjuk Brenner Józsefet, a feleségét, sőt Júlia lányát is. Az 1909-ből fennmaradt Esztergom szab. kir. város képviselőtestületének névjegyzékében is megtaláljuk Brenner József nevét, aki akkor már választott képviselőként szerepelt. 1913-ban bekövetkezett haláláig tehát minden munkáját, úgy üzletét, mint közéleti és magánéletét megbecsülés kísérte. Az üzlet vezetését József fiára bízta. 1914. január óta tehát ifj. Brenner József a "Vörös rák" vezetője. Ő merészen vállalta a hamarosan megalakult hadifogolytábor egész élelmiszer ellátását. Ezért nagy árukészletet halmozott fel. A család a Kossuth L. utcai oldalon lakott, a raktárak az Arany János utcai oldalon és a padláson voltak. 1915-ben már működött a mai posta és a villany is be volt vezetve. A transzformátor a padláson volt. 207