Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
ügyében Pestre, mert az üzlet sem kötötte. Egy ilyen alkalommal ír Róza leánya édesapjának félig németül, félig magyarul. Ekkor már 2 gyermeke volt, akiknek kérdéseit, hogy "írt-e már a nagypapa" a német szövegben magyarul idézi, majd így folytatja: "Ich muss sagen" "nem írt még", végül közvetlen, de tiszteletteljes hangon "milliomszori kézcsókkal" búcsúzik. 8 2 Nagyon szépen éltek férjével. Fennmaradt leánykori emlékkönyve bizonyítja, hogy sokan pályáztak kezére. Ez az emlékkönyv nem is könyv, hanem kék bársonydobozban tartott, kézzel festett és apró, hajszálvékony betűkkel írt, szerelmi vallomásokkal teli, önálló lapocskák gyűjteménye. E doboz fedelén arany betűkkel a felírás: "Róza Nitter". Az apa, mint láttuk, tervszerűen egyengette Brenner útját leányához, aki hallgatott is apjára, és így a sok udvarló közül, de biztosan saját akaratából is, maga döntött Brenner mellett. Nitter Rózáról fennmaradt festett ovális miniatűr arcképe is, 9x7 cm-es nagyságban, amely díszmagyar ruhában, ülő alakban ábrázolja. Haja szőke, arca hosszúkás, nagyon finom, éppúgy kezei is. Az ingváll fehér csipke, az ezüstzsinóros fekete derékhez (pruszlik) rózsaszín szoknya járul. Haján átlátszó fekete fátyol. Nyakán aranylánc éremmel, mindkét csuklóján karkötő (9.kép). A fekete derék és fátyol félgyászra utal, tehát anyja halála után készülhetett e kép 1866-ban Tehát a kiegyezés előtt is magyar ruhát hordott, valószínűleg nem egyedül az esztergomi lányok közül. A család egy fehér és egy rózsaszín díszmagyar zsinóros derekat (pruszlik) is megőrzött tőle, mindkettő ezüstzsinórozású. Az ingváll mindkettőn fehér csipke, mely éppúgy hibátlan, mint a selyem anyaga, mely nehéz taft, csupán a zsinórozás oxidálódott (10.kép). Ezek a magyar ruhák is bizonyítják, hogy a Nitter-Brenner családban, noha az anya Bach-korszakbeli német iskolázottságú volt, már a kiegyezés előtt is igen erős magyar szellem uralkodott. Brenner Józsefék élete valóban mintaképe az akkori polgári családok életének. 8 3 Az apa fő gondja ugyan az üzlet volt, de mégis sokat törődött gyermekeik szellemi színvonalának emelésével. Két fiát gimnáziumba, majd egyetemre küldte. Károly ideggyógyász főorvos lett Pesten. Az ostrom alatt halt meg 1945-ben. Antal jogi doktorátust szerzett, majd hazajőve Esztergomba, a város főjegyzője és polgármesterhelyettese lett, aki igen sokat tett Babits Mihály esztergomi megismertetéséért. Ferenc, Sándor és József fiát már az 1857-ben megnyílt reáliskolába íratta. Ferenc az esztergomi Takarékpénztárnak lett később igazgatója, akinek értékes régészeti gyűjteményét a család a Balassa Bálint Múzeumnak adta. Sándor Szolnokra került banktisztviselőnek, oda is nősült. József a "Vörös rák" üzletben maradt, melynek továbbvitelét rábízták. 8 4 Itt ismét meg kell említeni, hogy míg a fiúk részére már 1696-ban gimnáziumot alapított az érsek a jezsuiták vezetésével, melyet 1809 óta a bencések működtettek, s amely az államosításig az ország egyik legkiválóbb gimnáziuma volt, addig a lányok részére 1865-ig csak elemi "tanoda" volt, mely a Bach korszakban természetesen német nyelvű lehetett csak. Scitovszky érsek 1865-ben alapította a lányok részére a két elemi iskolát, a "Szent Anna zárdá"-t és az "Érseki Nőnevelő lntézet"-et, melyben 6 osztályos elemi és 4 osztályos polgári is volt már. 8 5 A lányok legmagasabb képzettsége tehát a polgári iskola 4 osztálya volt. Ezt a fejlődést a családban 204
