Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
Előbb Pestre ment Heinrich Ferenc fűszer-nagykereskedésébe, ahol három évet töltött. 1819-ben, 19 éves korában, a cég váci fiókjának üzletvezetője lett. Innen Budára ment és a Krátky Auguszt cégnél találjuk. Ezután külföldre megy; Német-, Francia-, Olaszországba, valamint Svájcba. 1826-ban tért vissza Esztergomba. Előbb apjánál, a Buda utcai fűszerkereskedésben dolgozott, majd 1830-ban önálló boltot bérelt a mai Arany János utca 4. szám alatt a Kossuth L. utca sarkán, Kulnik Elek özvegye házában. Kulnik ezt a házat Gyurkovits Kristóftól vette, aki már az 1777-es Eperjessy jegyzékben a 109. szám alatt e 109 D-öles ház tulajdonosa volt. Nitter ezt a házat még 1830-ban kótyavetyén meg is vette 10 238 váltóforinton. 7 1 Nitter Ferenc ekkor építette át az eredeti barokk házat klasszicista stílusban. A házvétel után 1832-ben Nitter Ferenc polgárjogot is kapott, 72 amivel tekintélye is növekedett, mert beleszólhatott a város közügyeibe is. Ekkor üzletét a "Vörös rák"-hoz címezte és díszes cégért is csináltatott, melyet a család a Balassa Bálint múzeumnak adományozott. Ezt a cégért a múzeum 1984-ben restauráltatta, hogy megmentsék az utókornak. A "Vörös rák" egyike volt Esztergom legjelentősebb fűszer- és gyarmatáru kereskedésének és ha a korábban 1826-ban a Kossuth L. utca 20. alatt bérelt boltot vesszük az üzlet alapításának, akkor az üzlet 1826-tól egészen 1930-ig állt fent. Ekkor adta el a család a házat Kubányi Sándor bádogosnak. Az üzlet bejárata mindig a sarkon volt, úgy, mint most is. A "Vörös rák" fűszerüzlet nagykereskedéssé fejlesztése Nitter Ferenc vezetésével nemcsak szakmai tudását és a kereskedői pályára való rátermettségét, de szorgalmas munkabírását is mutatják. Mégsem elégedett meg kereskedése vezetésével, tevékenyen vette ki részét a város közügyeiben, Esztergom fejlesztésében, főleg gazdasági téren. Nitter Ferencnek a város életében a kereskedelem fellendítése mellett a legfontosabb tette a Takarékpénztár megalapítása volt 1844-ben. Felfigyelt Széchenyi István "Hitel"-ének megjelenésére, majd Fáy Andrásnak az első pesti Takarékpénztár alapítására, mely csak a pesti hatóságok támogatásával tudott megalakulni. Esztergomban pedig kizárólag a város lakosságának támogatásával, néhány esztergomi polgár segítségével alapította Nitter Ferenc a Takarékpénztárat. Segítői Rédly Károly, Meszéna János és Manily György voltak, akikkel alapszabály tervezetet dolgozott ki, és 1844. december 12-re alakuló közgyűlést hirdetett. Ezen a közgyűlésen 163 részvényes összesen 300 darab 50 pengőforintos - vagyis ezüstforintos - részvényt jegyzett és az alapszabályokat is elfogadták. Végül név szerinti szavazás útján Nitter Ferencet 111 szavazattal igazgatóvá választoták. Pénztáros Frey Vilmos, ellenőr Rédly Károly, ügyész Meszéna Ferenc lett, majd 24 választmányi tagot választottak. Ezután Frey Vilmos pénztáros a pénzt átvette és saját házában 1 szobát a Takarékpénztár helyiségére átengedett. Frey Vilmos pénztárnok még bejelentette, hogy "2175 forint alaptőkével 1845. január 1-én a Takarékpénztár működését megkezdi". Ezzel Esztergomban az üzleti életet serkentő hitel- és váltóforgalom megindult. Tudunk természetesen belviszályokról és személyi változásokról is, de Nitter változatlan bizalomnak örvendett. Húsz éven át mint igazgató, majd a következő húsz éven át mint felügyelőbizottsági elnök vezette 200
