Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
átalakítására, a péliföldszentkereszti templom restaurálásához, a csémi magtár és a bajcsi juhmosó építésére, valamint a kövesdi Garam-híd vasszerkezetéhez készült tervrajzait. Esztergomban az érsekség számára épített épületek közül ma is áll a Prímás szigeten a mai Kolping-ház kétszintes, hat tengelyes, pompás romantikus épülete és a Dobozi Mihály úton a volt Simor kórház, a mai Papi-otthon. Az előbbi, a prímási erdészet egykori központja eredeti szépségében őrizte meg a Prokoppra oly jellemző téglahomlokzat fantáziadús kialakítását. A Prímási palota előtti Nagy-dunaparti hajóállomás szerényebb épületét 1944-ben bombatalálat pusztította el. Prokopp János javaslatára és tervei szerint létesítette az Érsekség Esztergomban az első gépműhelyt és vasöntödét a Nagy-Duna partján 1866-ban, amelyet ő vezetett 1894-ben bekövetkezett haláláig. Ezt a vasöntödét és gépgyárat a Petz testvérek fejlesztették tovább, és ők helyezték át a város déli részére, amely az 1950. évi államosítás után a Szerszámgépipari Művek része lett. 1990-ben az itt lévő Öntöde utcát Prokopp János utcának nevezték el. E műhelyben, Prokopp tervei szerint 25 soros vetőgépet is gyártottak. 4 4 Az 1871. évi általános tisztújítás alkalmával Esztergom vármegye választotta mérnökévé. Megyei munkásságáról két adatunk van: 1875. január 22-én kelt terve új vasútvonal létesítésére, mely Újszőny és Szob között létesült volna. Úgy tudjuk, ez nem valósult meg. Elkészült azonban a Garam híd. Vármegyei mérnök korából fennmaradt névjegye német nyelvű, és felsorolja az összes tisztségeket, melyeket ekkor viselt. 4 5 Későbbi névjegye már magyar nyelvű és igen egyszerű: "Prokopp János prímási mérnök". A vármegyei mérnökségről hamarosan lemondott, mert ki volt téve az áthelyezésnek a vármegyén belül. Ő pedig már ekkor véglegesen esztergomi volt. Esztergom városa is magáénak érezte és 1878 márciusában, nyílt szavazással, egyhangúlag Prokopp Jánost 6 évre a város mérnökévé választotta. 1880-ban lemondott a "bajnai Metternich uradalom építésze" tisztségéről. Az 1883. évi választás alkalmával újabb 6 évre ismét megválasztották a város mérnökévé. Három év múlva, később említésre kerülő sajtópöre utáni elkeseredése miatt lemondott. Mint városi mérnöknek, feladatához tartozott az esztergomi építkezések felülvizsgálata. így, amikor 1878-ban elkezdték az új bencés gimnázium emeletes épületének építését (ma Bottyán János szakközépiskola, Főapát u. 1.), kifogásolta az épület alapozását, sőt falazását is. Azonnal fel is szedette néhány helyen a nem elég mély alapozást. 1878. november 11-én a városi közgyűlésen a fiatal építész, Kovács Ferenc kétségbe vonta Prokopp János szakképesítését. Erre Prokopp a minisztériumtól kért szakértőket, akik az ő kifogásait megalapozottnak találták. Elismerték azonban, hogy a hibákat költség megtakarítás miatt tették, ezért csak a hibák egy részének a javítását rendelték el és az építkezést folytatták. Prokopp János azonban ebbe nem nyugodott bele, mert nem látta biztosíthatónak az emelet ráépítést. Külföldön szerzett bizonyítványaival szakképzettségét igazolta, melynek nyomán hosszú per indult. 1883-ban az Esztergom és Vidéke kétoldalas mellékletet adott ki "A városi mérnök" címmel. Ebben Prokopp János ismerteti az építkezés minden fázisát és elmondja, hogy a városi jogügyi bizottság 1883. évi 1. tc. indokolása alapján mérnöknek minősítette. A lap 191
