Esztergom Évlapjai 1994
PROKOPPNÉ STENGL MARIANNA: Adalékok Esztergom polgárosodásának történetéhez
nost mély barátság fűzte Linzbauerhez, ezt több levél is tanúsítja. E barátságnak Esztergomban is van maradandó emléke. Prokopp János Esztergomban első feleségének, Jozefának a belvárosi temetőben saját tervezése szerinti igen drága neogót kőoszlopos-kőkereszt síremléket állíttatott. A feliratot még németül, gót betűkkel vésette, a kőoszlop első oldalán a "felejthetetlen feleség és legmelegszívűbb édesanya" nevét vésette fel, de idehozatta apósa, Trenker János hamvait is, sőt a kiskorában meghalt Trenker János és Lujza földi maradványait is. Ezek neveit a kőoszlop oldalain még mindig gót betűkkel vésték. A sírkő köré öntött vasrács kerítést is csináltatott, a Linzbauer Istvánnal közösen tervezett pesti Duna-part vaskorlátjának mását. E síremléket az Országos Műemléki Hivatal védett műemlékké nyilvánította 1992-ben. Prokopp János magánélete után nézzük építészeti munkásságát, amely Esztergom mai építészeti arcát is meghatározza. 1853. január 1-től, miután kinevezték a Duna-Gőzhajózási Társaság építészeti felügyelőjévé, sokat jár Esztergomba, és novemberi esküvője után már esztergominak számít, noha 1861-ig Óbudán lakik. Bach-korszak alatti építkezéseiről nem szólnak a hivatalos iratok, jóllehet 1861-ben azért bocsátják el állásából, mert sok magánépítkezést vállalt. A Bach-korszak Esztergom városi jegyzőkönyveit olvasva megismerjük a polgárok hősies küzdelmét a magyar nyelvű elemi és reál tanoda létesítésére 1853 januárjától, amelyet a Városháza nyugati szárnyaként kívánnak felépíteni. Március 10-én a kormánybiztos, Jagasics Sándor az építést nem engedélyezi a magyar nyelv miatt, de "elnézi, ha a magyarok a nemzeti iskolák alapítványából azt felépítik". A tanácsülés ekkor megbízza Nitter Ferenc tanácsos urat, a takarékpénztár igazgatóját, hogy az adományokat gyűjtse, és azokról elszámoljon. Az utolsó nagy hozzájárulást Tóth Imre kanonok 12 000 ezüst ajánlata jelentette, amely lehetővé tette az alapkőletételt június 10-én, fényes ünnepség keretében. Az építész nevével nem találkozunk az iratokban, de az év végére elkészült az egyemeletes, 10 tengelyes iskola. 1854. január 19-én, Scitovszky János hercegprímás a kíséretével "a kész épületet megszemlélvén, azt ... a kívánságnak megfelelőnek" találta. 3 7 A helyi hagyomány Hild Józsefnek tulajdonítja a tervezést, aki 1854-ben fejezte be a Bibliothéka épületét, és 1840-től, mint a Bazilika építésze sokat tartózkodik Esztergomban, jóllehet Pesten és az ország legkülönbözőbb részein vállal építkezéseket. Az esztergomi reál-iskola épülete, stíluskritika alapján, közel áll Hild Bibliothékájához, de a különbségek oly erősek, hogy kétségtelenné teszik egy fiatal, vérbeli romantikus kivitelező közreműködését, aki nem lehetett más, mint a Hild által Pestről ismert Prokopp János. 3 8 Bach halála után, 1859-től, már pontos adataink vannak az építészek neveiről és az építkezések folyamatáról. Esztergomban a legnagyobb szabású vállalkozás a fő térre tervezett új takarékpénztári székház és bérház felépítése volt. Az 1859-ben megvett hatalmas telekre az építészeti pályázatot Hild József nyerte el 1860. február 7-én. "A munkálatok még 1860-as években megkezdettek s vezetésük az újabb nemzedék előtt eléggé ismert jeles szakférfiú Prokopp János építészmérnökre bízatott". Az építkezés az anyagi nehézségek ellenére szépen haladt, és időközben a tervek változtatásáról, a díszítő elemek gazdagításáról is olvashatunk, végül "egy balkon189
