Esztergom Évlapjai 1994

BAJÁK LÁSZLÓ: Adatok gróf Károlyi György mecénási tevékenységéhez

Wesselényi és Károlyi közvetlen befolyása alatt állt, legalábbis a 30-as évek második felében. 7 Kétségtelen tény, hogy részben az akadémián, részben titkárán, Bártfay Lászlón keresztül szoros kapcsolatok fűzték a magyar iro­dalom jeles képviselőihez. Kisfaludy Károly 1830-ban bekövetkezett halála után ugyanis az "Auróra" köréhez tartozó, utóbb a Kisfaludy Társaságot alapító írók, mint Bajza József, Helmeczy Mihály, Bugát Pál, Forgó György, Szalay Imre és Waltherr László, a Károlyiak levéltárosa, Bártfay Lászlónál, Károlyi Üllői úti házában tartották összejöveteleiket. 8 A társa­ság, amelynek e tevékenységét Károlyi figyelemmel kísérte, számíthatott a gróf segítségére is, így amikor 1831-ben felvállalta, hogy Virág Benedek­nek, majd 1833-ban Kisfaludy Károlynak méltó síremléket állít, Károlyi az előbbihez 75, az utóbbihoz 100 Ft-tal járult hozzá. 1830-ban 20 Ft-tal támo­gatta a Csongor és Tünde kiadását, 9 míg Vörösmarty 1855. évi halála után hátramaradt árváinak támogatására évi 125 Ft-ot kamatozó tekintélyes 2500 Ft-os alapítványt tett. 1 0 Ugyancsak egyik alapítója és 2000 Ft-tal alapítványtevője volt a szabadságharc után 1861-ben alakult írói Segély­egyletnek is, amelyben haláláig (1877) betöltötte az "ellenőrködő bizottság" elnöki tisztét. 1 1 Károlyi szeretett olvasni, ahogy 1835-ös naplójában augusztus 25-nél ol­vasható: "jó könyveim is vannak, s ha e(z)... megvan, nemigen szorulok más mulatságra". 1 2 Pénztárfőkönyvei tanúsága szerint nem csak a ma­gyar irodalom fontosabb köteteit jegyezte elő és szerezte meg, 1 3 de egy sor újságnak és folyóiratnak is előfizetője volt, így a Dessewffy József tá­mogatásával megjelenő Felső Magyarországi Minervának, a Kultsár-féle Hazai és Külföldi Tudósításoknak, Szemere Pál Muzárionjának, a Pesti Magyar Újságnak, a Kisfaludy-féle Jelenkornak és Társalkodónak, vala­mint Bajza Aurórájának. Külön meg kell említeni Kölcsey Ferencet, aki nem csak barátja, de politikai harcostársa is volt Károlyinak Szatmár me­gyében. "Azon egyetlen ember - úgymond kivel a tudomány bármely dol­gában alaposan lehet szólni" - jegyzi fel 1830 júniusában Kölcsey gyakori nagykárolyi vendégeskedése nyomán. 1 4 A gróf tisztelete jeléül a megye­gyűlésen főjegyzőnek javasolta Kölcseyt, amiről az július 2-án meghatottan írt Bártfay Lászlónak: "Főjegyzői cím és korona, két olyan dolog, ami nélkül igen-igen könnyen el tudok lenni, de lelkes férfiak által meg becsültetés je­leit venni ez az élet legszebb öröme... Mert jót tenni minden gazdag tudhat, de így tisztelni meg csak azon kevesek tudnak, kik gr. Károlyi Györgyhöz hasonlítanak". 1 5 Kölcsey halála - 1838. augusztus 24-e - után az Akadé­mia többek között Károlyit bízta meg, hogy a költő irodalmi hagyatékának összegyűjtése érdekében intézkedéseket tegyen. 1 6 Károlyi irodalompártoló tevékenysége kiterjedt a színházra is. Már 1827-ben 300 Ft-ot küldött a Miskolci Játékszínnek, mire a színház, támo­gatójának címerét kérte emlékeztetőül, amit Károlyi, Schöfft Károly pesti képíróval elkészíttetett és el is küldött Miskolcra. 1 7 Támogatta a Nemzeti Színház közadakozással történő létrehozására irányuló törekvést is. 1836 februárjában, egy Wesselényivel történt megbeszélés nyomán országgyű­lési beszédet fogalmazott ennek érdekében, noha nincs nyoma annak, hogy el is mondta volna: "... tagadhatatlan, hogy a színház általjában a 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom