Esztergom Évlapjai 1994

ENTZ GÉZA: Műgyűjtés a Dunántúlon a XIX. században

A Viczay grófok hédervári éremgyűjteménye a kor legértékesebbjei közé tartozott. Sajnos, a kereken 18 000 antik közép- és főként újkori érmek az ifjabbik Viczay Mihály halála után, 1831-ben külföldön szóródtak szét. A 227 darabot számláló képtár túlnyomó hányadát szerencsére Kovács Tamás bencés főapát vette meg s e festményekből alakult ki a pannonhalmi képtár. Fejér megyében két jelentős műgyűjtő tevékenykedett. Jankovich Miklós rácalmási földbirtokos érdeklődése kifejezetten a magyar múlt tárgyi emlékeire összpontosult. 1830-ban írja: "a Magyar Hajdankornak felélesztése, s eleven szembeállítása, egyetlen czélja volt 40 esztendeig folyva űzött Hazafiúi igyekezetemnek, szorgalmamnak és csekély vagyonbéli tehetségemnek." A műalkotások és a hazai történelemről tanúskodó tárgyak gyűjtése érdekében egész ágens-hálózatot szervezett, amely az országban és annak közvetlen környékén Jankovich számára felkutatta az őt érdeklő, főként a XVI-XVII. századból származó képző- és iparművészeti emlékeket. Ezeket ő "a Dicső Nemzet tulajdonának" tartja. A nemzeti történelem páratlanul gazdag gyűjteménye mellé kevés, de jelentős hazai és külföldi festmények és néhány kiemelkedő értékű szobor is csatlakozik. Valamennyi a Magyar Nemzeti Múzeum megfelelő gyűjteményeinek alapját vetette meg és gazdagította. A Brunszvik grófok martonvásári földbirtokosok voltak. Antal és József értékes művészeti gyűjteménye részben Budán, részben a Pozsony megyei Alsókorompán voltak elhelyezve. A képtár magját a családi hagyomány szerint a péceli Ráday grófok gyűjteményének festményei alkották. Ezeket még a XVII. század végén valószínűleg Antal vásárolta meg. Az olasz és németalföldi képekről csak korabeli írott források emlékeznek meg. Nagy részük Bécsben került árverésre. A XIX. század második felében keletkezett a Dunántúl máig is országosan legfontosabb művészeti gyűjteménye Simor János esztergomi érsek széles látókörű gyűjtő tevékenysége eredményeként. Jellemző, hogy a szóban forgó gyűjtemény bár főpapi kezdeményezésből jött létre, az alapító érsek rendelkezése szerint 1875-ben Keresztény Múzeum néven közgyűjteménnyé vált. 16