Esztergom Évlapjai 1994

GÁSPÁR GABRIELLA: Az olvasóközönség társadalmi összetétele a reformkort megelőző időszakban

mények 19 %-át teszik ki, nagyrészük az Aiföld középső részén fekszik, többségük szabad királyi városok, illetve mezővárosok.

7 A társaságok száma csupán 10, mégis, mint magánszerveződések jelentősek a polgári élet fejlődése szempontjából. A társaságok

8 elsősorban a magyar nyelv művelésére alakult olvasótársaságok, 3 társaság pedig szakmai szerveződésű. Ha a szakmai szerveződésű társaságokhoz soroljuk a korábban említett professzori és diákcsoportokat is, akkor a tíz diákévfolyammal és a hat paptanári társasággal együtt 26-ra emelkedik a társaságok száma, az intézmények száma pedig ennek megfelelően csökken. Az előfizető személyek társadalmi összetételének vizsgálata során a rangokat, címeket, egyházi állásokat, foglalkozásokat elemeztem. Az elemzés legfontosabb változójának a foglalkozást tekintettem. A mintában szereplő 2035 személy közül 540 fő nem jelölt meg foglalkozást, ezek közül 353 fő azonban egyházi személyként, vagy főnemesként azonosítható volt. A foglalkozási változók mellett úgynevezett rendi változókat is alkalmaztam, mivel a történeti-szociológiai vizsgálódások során a foglalkozási csoportok struktúraképző szerepe korlátozott érvényű, betöltésük rendi helyzethez kötött. I. A foglalkozási megoszlás Az előfizető személyek foglalkozási megoszlásának feldolgozása során 95 foglalkozás fajtát vettem figyelembe, ezeket pedig 20 foglalkozási csoportba vontam össze (Id. 1. táblázat). A foglalkozási összetétel vizsgálatát az elsőként megjelölt foglalkozás alapján végeztem el, ezt mutatja az 1. táblázat "A" oszlopa. A "B" oszlop a papság és a főnemesség számával korrigált adatokat tartalmazza, ebben az oszlopban tehát a világi foglalkozással ill. tisztséggel rendelkező egyházi személyek és főnemesek külön szerepelnek. A táblázat adataiból jól látható, hogy a táblabírák (280 fő), az ügyvédek (183 fő), a tanárok (168 fő) emelkednek ki magas számukkal az előfizetők közül. Ha a második illetve a harmadik foglalkozásokat (az előfizetők 14 %-a jelölt meg több foglalkozást) is hozzáadjuk ezekhez a számokhoz, akkor a táblabírák száma 400 fő fölé, az ügyvédeké 200 fő fölé, a tanároké 180 fő fölé emelkedik. (Egyébként, a második és harmadik foglalkozások több mint fele azonos a legpreferáltabb első foglalkozásokkal.) A táblabírák magas előfordulási számát magyarázza, hogy a vármegyékben a legtekintélyesebb személyeket választották e tiszteletbeli hivatalra.

9 A táblabírák a vármegyei nemesség vezető rétegéhez, a művelt és vagyonos középnemességhez tartoztak. Nagyrészük kiszolgált főszolgabíró, szolgabíró, alispán avagy egyéb vármegyei tisztviselő volt. A megyei tisztikar legtekintélyesebb részét alkották: az igazságszolgáltatásban esküdtként vettek részt, ugyanakkor közigazgatási gyakorlattal is rendelkeztek. 109