Esztergom Évlapjai 1994
TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ ÉVA: Könyvkiadás, könyvterjesztés, olvasás Komárom és Esztergom vármegyében (1705-1849)
erköltsűvé, szorgalmassá, szeretetre méltóvá, tudóssá, híressé, hatalmassá" - írja 1818-ban. Határozott nevelési szándék a könyvek előszavaiban, de főleg a folyóiratok cikkeiben nyilvánul meg. A Mindenes Gyűjteményben is szép számmal találunk az olvasással, az olvasás jelentőségével, hasznosságával foglalkozó írásokat, 7 7 kiemelve a szórakoztató jelleget: "Nints semmi a mi az emberi életnek ama nagy ellenségét, az unalmat jobban el-oszlassa, mint a szép és hasznos Könyvek olvasások" 7 8, ugyanakkor hasznosságát is a nemzet felvirágoztatásának érdekében, amit Bertits Ferenc így fogalmaz meg: 7 9 "Ha azt akarjuk, hogy Hazánkban szerte széllyel virágozzanak a Tudományok, és mesterségek, mindenek előtt az Ország nagyobb részében, a közösségbe bé kellett volna gyökereztetni az olvasásnak és a Tudományoknak szeretetét". Az irodalom jelszava, programja "a magyar nemzetnek mulatságos haszna", ennek megvalósítása jegyében a századvég női olvasóközönségét is meg akarja hódítani, 80 amiért szintén nagyon sokat tesznek a folyóiratok. A szellemi színvonal emelkedésére jellemző, hogy előtérbe kerül a könyvek gyűjtése, a könyvek számával szaporodnak a könyvgyűjtemények is. A korabeli olvasóközönség hozzávetőleges meghatározása Komárom megyében a már fentebb említett rendkívül kevés előfizetési névjegyzék és levéltári források hiányában szinte lehetetlen. Erre inkább csak következtetni lehet a meglévő könyvtári adatok ismeretében. A régi egyházi gyűjtemények (esztergomi főszékesegyházi könyvtár, a komáromi jezsuiták könyvtára) mellett szép számmal alakultak ki magánkönyvtárak is. Komáromban a XVII. század végén Péczeli Józsefnek, Pathi Nagy Sámuelnek, Kultsár Istvánnak volt jelentős gyűjteménye. Szinnyei József 8 1 Sárkány Mihály bencés tanár könyvtárát is megemlíti, "ahol a magyar irodalom, főleg a szépirodalom szinte teljességgel képviselve van [...] szívesen adja kölcsön azokat a városbéli polgároknak, de leginkább a tanuló ifjúságnak". Az olvasási kedv növelését, kielégítését voltak hivatva egyéb funkciójuk mellett kielégíteni a 30-40-es években megalakult kaszinók, 8 2 ezek a pesti példák alapján Komáromban és Esztergomban, majd később minden jelentős helységben létrejöttek és jól felszerelt könyvtárral is rendelkeztek. A XVIII. század végi kezdeményezések után az 1810-es évek elejétől számítható a kölcsönkönyvtárak kialakulása. Az első komáromi kölcsönkönyvtár (1840) Siegler Antal nevéhez fűződik. Feltétlenül említést érdemelnek a köznemesek magángyűjteményei, amelyeknek gyűjtőkörét nagyszerűen példázza a csépi Pálffy-család hányatott sorsú könyvtára. A gyűjtemény egy szerencsés véletlen folytán a József Attila Könyvtár állományába került, amelynek XVIII-XIX. századi magja alapján a nemesi könyvtárak típusai rekonstruálhatók. A gyűjtemény története során 8 3 kitűnt, hogy a muzeális anyagban lévő mintegy 300 kötetben lévő tulajdonbejegyzései és ex librisei alapján még legalább háromnégy nemesi könyvtár megléte tételezhető fel részben Csépen, részben a környező községekben. Az elemzések során felmerült hiányjelek, fehér foltok pótlása, feloldása a jövendő kutatóinak a feladata lesz. 102
