Esztergom Évlapjai 1988

Németh András: Esztergom szabad királyi város reformkori népoktatása

láthatják, bé nem járatván, más semmi egyéb oskola részükre nem lévén, minden tanítás és oktatás nélkül nőnek fel." (34.) A javaslatot feltűnő gyorsasággal követte a megvalósulás, mint erről a tanácsi jegyzőkönyv június 20-i 1391. sz. alatt kelt bejegyzése is tanúskodik. Felkérik Hulényi Ferenc „muzsikai karigazgató és iskolamestert", hogy gondoskodjék az új külvárosi iskola tanítójáról. Hulényi elvállalta a megbízatást azzal a feltétellel, „hogy 120 pgö. ft fizetésért még egy segédtanítót tartand, ki azon elemi iskolában az ő vezérlete alatt tanítani fog, úgy azonban, hogy a tanítónak az ő puszta élelmezése mellett az ő fáradságáért egyszersmind nagyobb szorgalomra ösztönzésül szolgálló némi jutalmazásul minden gyerektül hetenként egy garas szedhetése megengedtessen, értvén hogy a tehetetlen szülők ezen fizetésre nem fognak szoréttatni." (35.) Ilyen előzmények után érkezett meg a Helytartótanács levele, melynek mellékleteként az 1845-i elemi tanodai szabályzat is a város irattárába került. Ezt követően a pozsonyi tankerületi főigazgatóságtól is megérkezett a rendelkezés mielőbbi végrehajtására felszólító utasítás, mely kivonatosan tartalmazta a szabályzat főbb rendelkezéseit: „Miután az elemi tanodák új szabályozása s rendelkezése legfelsőbb határozatoknál fogva immár végérvényesen megállapíttatott, s ő Császári Kir. Felségének legkegyesebb akarattya az lenne: hogy az elemi tanodák az egész országban minél előbb ugyanazon rendszer szellemében elrendeztessenek, legújabb kegyes parancsolattól, addig is még az egész rendszer terjedelmesen s minden részletes utasításokkal, s fegyelmi szabályokkal a maga útján közhírré tétethetik, a szükséges előlépések megtétele s a foganatosításra megkívántató intézkedés végett előterjesztetik." A későbbiekben az utasítás részletesen kifejti az elemi iskolák átalakításának módját. Legsürgősebb teendőnek — már a következő tanévben — azt tekinti, hogy az első két elemi osztályt, illetve ahol az megvan, a harmadikat az új rendszer szerint átalakítsák. Ezt elsősorban azokban a városokban sürgeti, ahol „harmadik elemi osztály még nincs, de középtanoda (gimnasiom) létezik, melybe ezután anélkül, hogy a III. elemi osztály jó előmenetellel elvégeztetett volna, senki nem léphet (. ..), s hol az ipar és mesterségek virágzanak, úgy mint melyeknek alapjául a két évi folyamú IV. elemi osztály elkerülhetetlenül szükséges (. . .)" Az új, 3. és 4. osztályok felállítását lépcsőzetesen tartják megvalósíthatónak. A befejező részben ennek a módját szabják meg. Azokban a városokban, ahol már létezik a jól működő három osztályos iskola, az új rendeletet azonnal foganatosítani kell. Ha azt még nem állították fel, de a településnek megvan rá a szükséges anyagi fedezete, létesítéséről — saját erőből, vagy más községekkel kölcsönösen — minél előbb gondoskodni kell. A levél Dussil Illés akadémiai aligazgató záradékával fejeződik be, melyben az Esztergomban megoldandó helyi feladatokat jelöli ki. Mivel a városnak van gimnáziuma, de 3. elemi osztály még nincs, legfontosabb feladat annak mielőbbi felállítása, hiszen annak elvégzése nélkül senki nem vehető fel a gimnáziumba. Az osztály létrehozása után erről azonnal értesíteni kell a főigazgatóságot. (36.) 379;