Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

igazgató Sinka Ferenc Pál, pénztáros Mátray Gyula, számvizsgálók: Einczinger Ferenc, Brenner Ferenc; ügyész dr. Gróh József. 40. Esztergom monográfiája. = Esztergom és Vidéke, 1897. november 11. 90. sz. A monográfia megírásából részt vállalók névsora, a téma feltüntetésével: dr. Feichtinger Sándor (növényvilág', Magos Sándor (kútfők), Maiina Lajos (közgazdaság), dr. Mátray Ferenc (tanügy), Reusz József (pénzintézetek), Rózsa Vitái (a megye őskori történelme), Vojnics Döme (tanügy), Wimmer Imre (adatgyűjtés), Litschauer Sándor (gyümölcsészet, népiskola), Csikász Wilibald (geológia), Guzsvenitz Vilmos (régi oklevelek), Oberth Gusztáv (egyes községek helyrajza és történelme), Dreisziger Ferenc (tanítóképzés, népiskola), Schedl Arnulf (geológia, német munkák tanulmányozása), Wenczel Antal és Kereszty Viktor (levéltári kutatások), Perger Lajos (szeminárium), Meszéna Ferenc (memoárok 1848/49-ből), Okányik Lajos (népszokások, nyelv, viselet, életmód), dr. Fehér Gyula (plébániák, elemi népiskolák története a török hódoltság óta). Lakatos Nándor (adatgyűjtés), O'sváth Andor (közgazdasági ágak), Munkácsy Kálmán (színészet). Némethy Lajos volt megbízva a részletesebb informálással. 41. A Régészeti és Történelmi Társulat közgyűlése. = Esztergom és Vidéke, 1900. március 8. 18. sz. 41. a. Sinka Ferenc Pál: Évi közgyűlés. = Esztergom Évlapjai, 1927. 1. sz. A Borovszky Samu szerkesztette vármegyei monográfiában Pór Antal, Némethy Lajos, Rózsa Vitái és O'sváth Andor publikált. 42. Censor: Vármegyénk és városunk monográfiája. = Esztergomi Lapok, 1902. janur 30. 9. sz. 43. Sinka Ferenc Pál: Az árpádkori Esztergom. = Esztergom és Vidéke, 1898. február 2. 10. sz. 43 a. Horváth István — H. Kelemen Márta — Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 5. Bp. 1979. 187—188. p. Boroviczenyi György, Mezey László és Györffy György újabb kutatásaik alapján arra a megállapításra jutottak, „... hogy a johanniták nem azonosak az esztergomi 'stefanita' ispotályos keresztesekkel. Az Esztergom-szentkirályi keresztesek tehát nem johanniták voltak, hanem önálló ispotályos-kanonokrendi kongregációként jöttek létre és működtek a XVI. századig." 44. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. = Esztergom és Vidéke, 1898. február 2. 10. sz. 45. uo. 46. uo. 47. A régészeti társulat. = Esztergom és Vidéke, 1898. április 24. 33. sz. 48. BBM. HTGY.: H. 78.304.36. 49. Történelmi kiállítás. = Esztergom és Vidéke, 1899. április 23. 33. sz. 50. Horti Béla: Megyei múzeum. = Esztergom és Vidéke, 1899. május 4. 36. sz. 51. uo. 52. Y.: Esztergom kultúrérzéke. = Esztergom és Vidéke, 1899. június 18. 49. sz. 53. uo. 54. uo. 55. uo. 56. BBM. HTGY.: H. 78.309.11. 57. A történelmi kiállítás elmarad. «= Esztergom és Vidéke, 1899. november 23. 94. sz. 58. A Történelmi Társulat ülése. = Esztergom és Vidéke, 1898. november 16. 99. sz. Pályázati témák: 1. Jelenlegi esztergomi régiséggyűjtemények ismertetése 2. Numizmatikai gyűjtemények ismertetése 3. Heraldikai monumentumok ismertetése 4. Esztergom régi épületei és maradványai a XVII. századig 5. Esztergomot ábrázoló képek a XVIII. századig 6. Sphragistikai emlékek a XVII. századig általánosságban 7. Történeti nevezetességű esztergomiak arcképei, szobor, dombormű, festmények és metszvények stb. 8. Esztergomban és környékén használt elnevezések jelentősége, eredete 9. Az esztergomi szövegek és feliratok 10. Esztergomban és határában lévő keresztek, szobrok, a templomokban és temetőkben létező nevezetesebbek 11. Esztergomi érsekek címerei, az érsekek sorrendje szerint 12. Esztergom egyházi és polgári jegyzőkönyvei a XVIII. századig. 90