Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

JEGYZETEK 1. A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán Bp. 1927.310. p. Múzeumok és alakulásuk éve: 1849: Nagyszeben; 1856: Pozsony; 1863: Temesvár; 1865: Gyula; 1868: Nyíregyháza; 1871: Nagyvárad; 1873: Székesfehérvár, Máramarossziget valamint a Jász Múzeum; 1875: Esztergomi Keresztény Múzeum; 1876: Kassa; 1877: Tiszafüred; 1879: Székely Nemzeti Múzeum; 1880: Déva; 1881: Arad és Poprád; 1882: Felka, Magyaróvár, Rimaszombat és Zombor; 1886: Gyulafehérvár, Komárom, Sopron, Szeged; 1887: Budapest; 1889: Besztercebánya; 1890: Szabadka; 1891: Aranyosmarót, Balassagyarmat, Szatmárnémeti; 1894: Esztergom; 1897: Szentes; 1898: Békéscsaba, Miskolc és Szombathely stb. 2. Budapesti Közlöny, 1874. 183. sz. 1473—1474. p. 3. Az 1878. évi országgyűlés képviselőházának irományai. Bp. 1881. 13. köt. 142. p. 4. Az 1384. évre hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Bp. 1887. 3. köt. 249. p. 5. Az Országos Múzeum és Könyvtár Bizottság jelentése. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp. 1901. 13. p. 6. i. m. 53. p. 7. i. m. 55. p. 8. i. m. 7. p. 8. a. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége 1904. október 29-én Temesvárott tartott közgyűlésének és október 30-án Versecen tartott ülésének jegyzőkönyvei. Bp. 1906. 8. p. 9. Jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének 1904. évi működéséről. Bp. 1905. 23. p. 10. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetsége 1906. évi május 24-én Budapesten tartott ülésének jegyzőkönyve. Bp. 1906. 28. p. 11. Jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének 1905. évi működéséről. Bp. 1906. Athenaeum ny. 26. p. 12. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának VI. jelentése 1907. évi működéséről. Bp. 1908. 185. p. 13. i. m. 191. p. 14. A Magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk. Magyary Zoltán. Bp. 1927. 314. p. 15. Magyary: i. m. 317. p. 16. Magyary: i. m. 325. p. 17. u. o. 18. Kubinszky Lajos: A vallás és közoktatásügyi igazgatási jog vázlata. Bp. 1947. Egyetemi ny. 291. p. 18. a. Sinka Ferenc Pál: Társulatunk megalapítása. = Esztergom Evlapjai, 1926. 1—2. sz. 73. p. 18. b. Krónikás: Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett. = Esztergom Evlapjai, 1926. 1—2. sz. 25—39. p. 19. (L.) A Kolos estély története. = Esztergom és Vidéke 1892. november 3.89. sz. 19. a. Sinka Ferenc Pál: Társulatunk megalapítása. = Esztergom Evlapjai, 1926. 1—2. sz. 74. p. Sinka F. Pál szerint a Kolos estély október 31-én volt, s azon Fröhlich Róbert előadása is elhangzott. Más forrásból származó adatok hiányában ma eldönthetetlen, hogy — a dátumot és az előadást illetően — az egykorú sajtóbeszámoló vagy a visszaemlékező közölt-e helyes információt. 20. Knauz Nándor: Esztergomi Régészeti Társulat. = Esztergom és Vidéke, 1894. április 26. 33. sz. 21. Historicus: Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat. = Esztergomi Közlöny, 1894. május 13. 20. sz. 22. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat". = Esztergomi Közlöny, 1894. július 22. 30. sz és júl. 29. 31. sz. Az alakuló ülésen megjelentek névsora: Kruplanicz Kálmán, Vojnics Döme, Reusz József, Kaán János, dr. Helcz Antal, Récsei Viktor, Maszlaghy Ferenc, Rózsa Vitái, Némethy Lajos, dr. Walter Gyula, Magos Sándor, gr. Csáky Károly, Zsarnóczay Mihály, Horváth Mátyás, Pongrácz Zsigmond, Mattyasovszky Lajos, Csupor István, Bártfay Géza, Rudolf Mihály, Horváth István, Hübschl 87