Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

Régészeti és Történelmi Társulat is képviseltette volna magát Klebels­berg Kunó kultuszminiszterrel az élén, amikor a miniszter betegségéről, majd egyéb elfoglaltságáról értesülve, az ülést s az emléktábla avatását bizonytalan időre elhalasztják. Az 1926-os közgyűlésen a Mohácsi vész 400. évfordulójáról 1927-ben pedig a Szent Ferencrendiek esztergomi letelepülésének centrumáról emlékeztek meg. Az évtized folyamán még két ízben foglalkoztak emléktáblák elhe­lyezésének gondolatával. Előbb 1929-ben, amikor a városháza két szél­ső oszlopán elhelyezendő táblák szövegének megírására hirdettek pályá­zatot. (Közülük az egyik a város, a másik a városháza történetét fog­lalta volna össze röviden.) Az 1930-as esztendő meghozta az első emléktábla-avatást. A Társu­lat — a közelgő Szent Imre év nagyszámú lengyel látogatójára gondolva — táblát helyezett el Szobieszky emlékére a Lipót bástya falában. Ezt, Lepold Antal beszédét követően, Hlond Ágoston lengyel bíboros szentelte félj mintegy 500 lengyel vendég és a Mária kongregációk jelenlétében. A tábla latin nyelvű szövegének magyar jelentése a következő: „Esztergom polgárai állították e követ a lengyelek dicső ki­rálya, Szobieszky János emlékének, aki a kereszténység el­lenségeit Párkánynál legyőzvén, mint győztes városunkba bevonult és a Bakács-kápolnában Istennek hálát adott." (38). A következő jelentősebb eseményre akkor került sor, amikor 1932­ben — születésének 200. évfordulója alkalmából — felavatták Katona István emléktábláját. Ezt 1933-ben a török alóli felszabadulás 250. év­fordulója tiszteletére rendezett ünnepségek követték. Mindkettőt az akkor már hét esztendeje működő Balassa Bálint Irodalmi és Művé­szeti Társasággal közösen valósították meg. Ennek kapcsán a Magyar— Lengyel Egyesület Szobieszky-emlékművet állított, a két esztergomi társaság pedig kétnapos tudományos ülést rendezett. Az ünnepség első napjának estéjén a gimnázium dísztermében dr. Lepold Antal tartott előadást „A párkányi csata esztergomi topográfiája" címmel. Másnap délelőtt a Bazilikában rendezett szentmisén szintén az évforduló jelen­tőségéről beszéltek, utána kiállítást nyitottak a régészeti múzeum török emlékeiből. Az Esztergom Evlapjai 1933. évi 1—2. száma 160 oldalas jubileumi kiadványként foglalta össze az eddigi kutatások eredményeit. A múzeum, melynek sorsáról a következőkben még részletesebben írunk, 1934 decemberében beolvadt a Keresztény Múzeum szervezetébe. E lépés nyomán ismét szükségessé vált a Társulat újjáalakítása. Az e célból összehívott közgyűlésen újjáválasztották tisztikarukat (39.), mely­nek elnöke dr. Lepold Antal, igazgatója Sinka Ferenc Pál, régészeti osztályának elnöke dr. Balogh Albin, történelmi osztályának elnöke dr. Zákonyi Mihály, pénztárnoka Mátray Gyula, ügyésze dr. Gróh Jó­zsef, számvizsgálói pedig Brenner Ferenc és Einczinger Ferenc lettek. Időközben megkezdődtek a Várhegyen a nagy ásatások, amelyek új feladatot adtak a társulatnak. Az Esztergom Évlapjainak szerkesztését ez­zel együtt folytatták. Ugyanebben az esztendőben, 1935 végefelé alakult meg a Szent István-év előkészítő bizottsága, amelyben dr. Balogh Albin, 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom