Esztergom Évlapjai 1988

Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése (1894—1948)

BÁRDOS ISTVÁN AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TARSULAT MEGALAKULÁSA ÉS MŰKÖDÉSE (1894—1948) Országos helyzetkép A hazai múzeumügy XIX. századi fejlődése, s e fejlődés jól érzékel­hetően gyorsuló ritmusa, kézzelfogható bizonyítéka a polgárság kulturális aktivitásának. A közgyűjteményeknek ez a markánsan önálló csoportja legtöbb eset­ben egyetlen egységet képezett a könyvtárakkal, ami természetes módon kihatással volt az irányításra és az elhelyezésre is. A közgyűjtemények e két túpusának együttes kezelését jól példázza az 1802-ben Széchényi Fe­renc adományával létrehozott Magyar Nemzeti Múzeum is. A Magyar Nemzeti Múzeum mellett sorra jöttek létre a különböző emlékhelyek, majd a szabadságharc leverését követő önkényuralom, illet­ve a kiegyezés utáni években a szakmúzeumok és a vidéki múzeumok. E kisebb múzeumok sorát 1849-ben Nagyszeben nyitotta meg. (1.) Az országos szakmúzeumok részben önálló alapításúak voltak, rész­ben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Váltak ki. Közöt­tük találjuk a magyar királyi Technológiai Múzeumot, a többé-kevésbé önálló életet élő Történelmi Arcképcsarnokot, az Országos Iparművészeti Múzeumot, az Országos Tanszermúzeumot, az Eszterházy, majd Országos Képtárat. Az orsz.ág szellemi életét, arculatát befolyásoló múzeumok egy része a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt állami költségvetéssel működött, más részük, lényegében önfenntartó lé­vén, 1874-ig független volt az állami művelődésügyi szakmai szervektől. A múzeumok és könyvtárak számának növekedése nyomán egyre tart­hatatlanabbá vált a felügyelet rendezetlenségéből fakadó állapot. Az álla­mi felügyelet első csatornáját végül is Trefort Ágoston nyitotta meg oly módon, hogy — számítva az egyházi vezetők ellenállására, a törvényho­zás megkerülésével — Ferenc József által neveztette ki Pulszky Ferencet 1874-ben a magyarországi közhasználatra szánt gyűjtemények és könyv­tárak főfelügyelőjévé. (2.) Pulszky Ferenc főfelügyelői körútjai során olyan problémákkal ta­lálkozott, amelyek megoldásához nem volt elegendő a szakmai vélemény­nyilvánítás, hanem jogi szabályozás kellett. A múzeum ügy rendezetlen­ségét átérezték az országgyűlési képviselők is. Ennek tudható be, hogy 1880. május 7-én kilenc tagú bizottságot küldtek ki a Nemzeti Múzeum ügyeinek áttekintésére, mely többek között megállapította, „hogy emelni kell a ... beszerzésre fordítható pénzt és növelni kell a raktározási teret. A gyűjtemény gyarapítására ugyanis oly kevés pénz áll rendelkezésre, hogy képtelenek megakadályozni a legértékesebb darabok külföldre kerü­lését." (3.) Véleményük szerint törvényt kellene hozni, melyben az állam­kincstár lemondana az őt megillető 1/3-os jogáról, s kötelezné a lelet meg­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom