Esztergom Évlapjai 1988

Németh András: Esztergom szabad királyi város reformkori népoktatása

hez is értenek. A külvárosi iskola tanítója szintén Hulényi vezetése alatt álló segéd, akinek tartásáért 120 ft-ot kap, melyből 20 ft-ot juttat a tanítónak. Az iskolába 317 fiú és 245 leánytanuló jár. (38.) Az 1845. évi szabályzat esztergomi megvalósítását értékelve megállapíthatjuk, hogy az év végére a városban az újonnan előírt egyik iskolafajta: a 3 osztályos főelemi egy sajátos változata született meg, összekapcsolva a továbbra is egyosztályos leányiskolával, valamint egy külvárosi — szintén egyosztályos — alelemivel. Az iskola átszervezését a lehető legkisebb költséggel, segédtanítók felvételével oldották meg. A 3. osztály felállítása és a szegény gyermekek iskoláztatásáról való gondoskodás mindenképpen haladó intézkedésnek tekinthető. Alapvető probléma azonban, hogy nem gondoskodtak a minőségi igényekről, a 3. osztály szakképzettebb tanítójáról. Ennek következtében a felállított új osztály kellő tartalommal való megtöltése és az előírásnak megfelelő korszerűbb ismeretanyag oktatása az elkövetkezendő évek feladata marad. Ennél is hoszszabb időre lesz szükség a 4. fokozat létrehozásáig, ami erőteljes gyakorlati irányultságával a különböző városi pályák felé törekvőknek fontos reális ismereteket nyújthatna. A város iskolaügyének, kulturális és gazdasági életének reformkorvégi arculatát érdekesen jellemzik a József nádor utasítására 1846 elején írt jelentés adatai, amelyek városban működő intézményekről és egyletekről nyújtanak átfogó képet: A 6 osztályos gimnáziumon és a már ismert nyilvános elemi iskolákon kívül van még a városban egy fiú és három leány magániskola is. Az utóbbiakban a női munkákat — írást, olvasást, egyszerűbb számításokat tanítanak, — közülük kettőben francia nyelveket is. A városban az ének és a zene tanítása a városi kántor feladata, aki az érdeklődőket minden fizetség nélkül, a város polgárainak nagy megelégedésére példásan oktatja. A város egyleteiről a következő adatokat találhatjuk a jelentésben: — A kórház és a szegények háza alapítványokból van fenntartva, 20 személy befogadására alkalmas. — A városon áthaladó Zsidódi patak alkalmas posztómosásra, ezért 1845-ben egy Kalló Társaságot alapítottak. — Ugyancsak 1845 óta működik a részvényes Takarékpénztár Egyesület. — Ettől az évtől van a városnak Gyümölcsfatermesztő Társasága. — Eredményesen működik a helybéli Védegylet, melynek tagjai csak belföldi ruhákat viselnek és csak hazai árukat vásárolnak. (39.) A korszerűsítési munkálatok következő állomása az 1846. március 30-án kelt, a vasárnapi iskolákról szóló 4645. sz. Helytartótanácsi rendelethez kapcsolódik: „Vasárnapi tanoda nevezete alatt azon közoktatási pótló intézetek értetnek, melyek városokban és népesebb községekben vasár- és ünnepnapokon bizonyos órákban a 12.-ik évet már meghaladott ifjak, leginkább pedig kézműves inasok és legények, nemkülönben napszámosok számára, avagy zsengébb korukban egészen elmulasztott vagy tsak ismétlendő legszükségesebb tanulmányaikban leendő oktatás végett." A tananyag a legszükségesebb ismereteket tartalmazza: vallásés erkölcstan, olvasás, írás, számolás, természetrajz, természettan elemei. A tanítás vasárnap 9-től 12 óráig tart, ebből egy órát hittanra kell fordí381;