Esztergom Évlapjai 1988

Németh András: Esztergom szabad királyi város reformkori népoktatása

Az épületben egy kétosztályos nemzeti iskola (scola nationalis) és egy egyosztályos népnyelvű iskola (schola vernacula) néven említett iskola található. A kétosztályos nemzeti iskola a városi kisiskola fiúosztályait foglalta magában, a schola vernacula pedig a városi jegyzőkönyvben is „kisiskola" néven szereplő leányiskolát jelenti. A terminológiai egyértelműség kedvéért a későbbiekben, minden más elnevezés mellőzésével a „fiúnépiskola", illetőleg „leánynépiskola" elnevezést használjuk. A kétosztályos fiúnépiskola és a leánynépiskola igazgatója a városi tanács egy tagja, jelen esetben Pinke István, aki egyúttal a városi kapitány is, igazgatói tisztségéért évi 25 ft-ot és két öl fát kapott a várostól. Az első osztály tanítója Feichtinger János 62 éves. a második osztály tanítója pedig a 61 éves Kolosváry János. A leányiskola élén a plébánia kántora, Rantzmayer Leopold áll, immár 1794 óta. A leányiskola tananyagát a vallás elemei, az olvasás, írás és számolás alkotja, valamint a kézimunka, amit a 41 éves özvegy Payer Anna oktat már 11 éve „jó érdemekkel". A fiúiskolában a hittant a német káplán és egy ferences szerzetes oktatja heti két órában, a lányoknál pedig a magyar káplán. A tanítók jövedelme erre az időre a következőképpen alakult: a második osztály tanítója 130 ft-ot kapott és négy öl fát, az első osztály tanítójának javadalma 150 ft. és szintén négy öl fa. A varrást tanító özvegy 40 ft-ot és egy öl fát kapott. Bár az iskolának a városi tanács részéről világi igazgatója is volt, a hittantanítás és az erkölcsi magaviselet legfőbb felügyelője a helybéli plébános. (6.) A felügyeleti látogatás adatai is bizonyítják, hogy a város iskolaszerkezete az 1806-os Ratio előírásai alapján jött létre; az ebben előírt kétosztályos városi kisiskola született meg két tanítóval, melyet a rendelkezés nagyobb mezővárosok és kisebb városok számára írt elő. A plébánia kántora az egyosztályos leánynépiskolát vezeti. Mivel elsősorban egyházi szolgálatot teljesít, két segédet alkalmaz, akik egyrészt az ebből adódó feladatokban segítik, másrészt végzik a lányok tanítását. Közvetlen elöljárója a város plébánosa. A leánynépiskola tananyaga a II. Ratio 32. §-ában előírt feltételeknek felel meg, amely előírja: „a népből származó lányoknak oktatni kell a hittant, az olvasást, az írást, az anyanyelvet, a számtan elemeit, az egyszerűbb műveletekkel együtt'. Mindezekhez csatlakozik a lányok társadalmi helyzetének megfelelő munkatevékenység állandó gyakorlása. (7.) Mivel a város tartja fenn az iskolákat, az igazgató a városi tanács egyik tagja, aki ezért külön javadalmazásban részesül. Ez a rendelkezés 182. §-ában leírtaknak felel meg: „A szabad királyi városok élén a rektor áll, akinek a városi lakosság anyanyelvén kívül magyarul is tudni kell, az iskola irányításával kapcsolatos ügyekben legyen annyira járatos, hogy tudja a tanítókat eligazítani, mintegy kézenfogva vezetni őket, példájával pedig képes legyen lelkesíteni őket. (.. .) évi jövedelmét megegyezés szerint a város pénztárából kapja". (8). Ez a megoldás némiképp ellentétben áll az előírással, minthogy Esztergomban csak a kisebb városok részére előírt iskolát hozták létre; ennek pedig, mint ez a 183. §-ból kiderül, „rektora mindenütt — tisztsé369;