Esztergom Évlapjai 1988

Peterke Árpád: Oktatásügy Esztergomban 1945—1949.

az alábbi nyilatkozatot fogadta el: „A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete esztergomi csoportja örömmel üdvözli dr. Ortutay Gyula Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ür bejelentését az egyházi iskolák államosításáról és a tanítók, illetve a tanárok állami státuszba vételéről. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezen intézkedéssel az egyház és a demokrácia megegyezésének elkerülhetetlen szükségességének biztosítékát teszszük le. Kérjük éppen ezért Miniszter Urat, hogy minisztertanácson belül odahatni szíveskedjék, hogy a magyar demokrácia és a hároméves tanügyi terv sikeres megvalósítása érdekében ezen államosítás minél előbb megvalósuljon. Ugyanakkor kérjük, hogy a községi és társulati iskolákat is államosítsák" (49.). A miniszterelnökhöz küldött táviratot Bartos Jenő szakszervezeti titkár és Fazzy Hugó szakszervezeti elnök írta alá. Foglalkozott az államosítás kérdésével a városi Szakmaközi Bizottság, az államosított Petz-gyár munkássága és Esztergom város Nemzeti Bizottsága is. A Nemzeti Bizottság elnöke, Dudás Zoltán a következő határozatot küldte a miniszterelnöknek: „Esztergom megyei város Nemzeti Bizottsága május 19-én megtartott ülésén az alábbi egyhangú határozatot hozta: Kéri a bizottság a Kormányzatot, hogy az ország területén működő felekezeti iskolákat az új tanév megkezdése előtt államosítani szíveskedjék. Egyben tiltakozunk Mindszenty József hercegprímás legutóbb kiadott pásztorlevele ellen, melyben fenyegető hangon igyekszik befolyásolni a katolikus hívők demokratikus jogát képező szabad elhatározásukat." A községi általános iskola (Szt. Imre utca) szülői értekezletén 250 szülő előtt Gábriel István igazgató mutatott példát, amikor megnyugtatta a szülőket: „Ne féljenek a szülők az államosítástól. Nem igaz az, amivel szeretnék a hiszékeny szülőket félrevezetni, hogy az iskolában megszüntetik a vallásoktatást. Vallásoktatás lesz az iskolában." Dr. Szigethy László orvos is csatlakozott hozzá, kifejezve meggyőződését, hogy egy jól vezetett, a „demokrácia áldásaiban bizakodó iskolatípus)) nem adhat okot aggodalomra. Az előcsatározások után gyorsan peregtek az események a városban. 1948. június 23-án a tanfelügyelőség meghívta az iskolák igazgatóit az államosításról szóló törvény vitájára. A szerzetesrendi iskolák igazgatói visszautasították a meghívást azzal az indokkal, hogy ők csak a rendfőnöktől fogadhatnak el utasítást, ilyet pedig nem kaptak. Ennek ellenére július végére a felekezeti iskolák mind állami tulajdonba kerültek. Az épületek átvétele ügyében eljáró I. sz. miniszteri bizottság végezte a munkát, amelynek tagjai voltak: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium V. főosztálya képviseletében Kvassay Mária berendelt állami gimnáziumi tanár, a minisztérium IV. főosztálya képviseletében dr. Sólyom Mihály tanügyi titkár és Galla János gazdasági intéző, műszaki szakértő. 1948. július 26-án az esztergomi Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt lévő intézetek (Leánygimnázium, Tanítónőképző, Ipari Leányközépiskola, Általános Leányiskola) Szent János utcai épületeit vették állami tulajdonba, telekmegosztással. Állami tulajdonná vált az Érseki Szt. Margit Leánygimnázium, az Érseki Boldogasszony Ipari Leányközépiskola, a Szt. Erzsébet Általános Leányiskola és kisdedóvó épülete. Á rend tulaj do357;