Esztergom Évlapjai 1988

Horváth István: Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról

A város területén két fontos átkelőhely volt a Dunán. A jelentősebb a Várhegy lábánál a híres Kakati rév (1. kép 19. sz.), ül. a másik Szentkirálynál. A térkép a fő útvonalakat is jelzi, közülük az É-ról, a Garam folyó völgyében haladó útvonalat emeljük ki, amely témánk szempontjából jelentős: a bányavárosok ezüstjét ezen szállították Esztergomba. Megjegyzendő még, hogy a valóban városnak nevezhető, már a XIII. század elején városfalakkal védett Királyi város (10 templom és 3 kolostor), és a Víziváros (3 templommal) melletti, szórtabb, lazább településekből összetevődő középkori város a mai Esztergomnál jóval nagyobb kiterjedésű volt.

1 * Esztergom neve a X. századtól tűnik fel.

2 A név eredetéről különféle vélemények alakultak ki:

3 a német Gran elnevezés egyértelműen a várossal szemben a Dunába beömlő Garam folyó germán eredetű (Granua) nevéből származik.

4 A magyar (Estrigun—1146, Yztragom, Esztergám, Esztergom), a latin Strigonium, a szláv Ostrogom, Ostrihom név Melich János és Kniezsa István szerint egy szláv Sztrigon személynévből keletkezett, maga a helynév-adás módja azonban magyar.

5 Ezzel szemben a XV. századtól

6 napjainkig él egy másik magyarázat is, amely szerint a magyar és szláv név a latin Strigoniumból származik, ez viszont a Duna (Ister) és a Garam (Granum) folyók neveinek egyesítéséből (Istergranum — Stigranium — Strigonium) keletkezett.

7 A városnév eredetét újabban Györffy György a bolgár—török estrogin-, vagy estrigin-küpe = „bőrpáncél" vagy „vért" jelentésű szóból eredezteti. E szerint Taksony, vagy Géza fejedelem bolgár bőrpáncélkészítőket telepített ide a X. század második felében, s ezek foglalkozásának, ill. településének nevéből keletkezett volna a városnév.

8 Annyi bizonyos, hogy a város területének jelentősebb része — a régészeti és történeti adatok szerint — már a X—XI. században lakott volt. Abban, hogy az itt kialakult település a XI—XIII. században a KözépDunamedence egyik legjelentősebb városává fejlődött, fontos szerepe volt a városhely kedvező földrajzi fekvésének: a Duna és Garam összefolyásánál, természetes átkelőhely (gázló-rév) felett emelkedő Várhegy nemcsak a vízi utak, de a folyóvölgyekben haladó, ill. a hegyek közül ide vezető és egymást itt keresztező szárazföldi útvonalak ellenőrzését is ellátta.

9 A váralján (a hegyvidék és síkság találkozásánál) létesült településen, utak csomópontjában, fontos kikötő mellett alakult ki az ország legjelentősebb korai árupiaca. Ez a piactér a távolsági kereskedők mellett a kézműiparosokat is ide vonzotta. Mindez következménye, de alapja is volt annak, hogy Esztergom Géza fejedelem (972—997) idejében uralkodói székhely lett. A fentiekből, valamint abból a tényből, hogy Szent István király 969—975 között Esztergomban született, komoly előzményekre következtethetünk. A település jelentőségét jelzi az a tény is, hogy a 998-ban István hatalma ellen fellázadt Koppány felnégyelt testének egy részét az akkör már forgalmas vásárhely: Esztergom kapujára szögezik fel elrettentő példa298