Esztergom Évlapjai 1988

Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Esztergom nyomdászata 1763—1849.

gyar és német énekek, Szent Anna tiszteletére rendelt litánia, majd a Miskolczy Márton halálára írott gyászbeszéd. Kivitelezésük teljesen jellegtelen. Vesztróczy Ferenc „Nem a haza híve [. . .] című értekezésében az örökváltsággal kapcsolatban fejti ki ellenérveit: a Szabolcs vármegye 1841. február 22-én tartott közgyűlésén elfogadott ún. „szatmári 12 pont" állásfoglalásával szemben „a nemzet belső békéjét" csak a „négy Státusok" és az egyház régi jogainak tiszteletben tartásával véli megőrizhetőnek. A régies stílusban megírt, az érthetetlenségig körülményesen megfogalmazott irat külső formáját tekintve jelentéktelen. 1842. négy kiadványáról hasonlókat mondhatunk. A Kopácsy névnapjára írott allegorikus ünnepi játékot versekben Schinn Ferdinánd „esztergami érseki bassista és prímás polgári gránátosztály polgára" fogalmazta meg. Guzmics Izidor 1835-ben már említett énekeskönyvének 3. kiadása mellett ismeretlen szerző szerkesztésében az 1842. májusi hamburgi tűzvészről tudósít korabeli újságok alapján egy egyíves, német nyelvű nyomtatvány. 1843-ban — a naptárak mellett — Budjcek Nebesky Keresztény imáinak 4. kiadása jelent meg szlovák nyelven kézikönyvként a „lelkipásztorok számára", majd egy, a pápai bullákat ismertető körlevél. 1844-ben mindössze két naptár és az „Esztergami Takarékpénztár szabályai"-nak kiadása jelzi a nyomda tevékenységét. A takarékpénztár ugyanebben az évben alakult meg, az ország hasonló jellegű intézményei között elsőként. A kiadványok száma 1845-ben már csak a két naptárra korlátozódik. 1846-ban egy ismeretlen szerző által összeállított szlovák nyelvű imakönyv és egy, Andrásy József királyi biztos kinevezése alkalmából írott kis munka jelent meg. 1847-ben még egyszer megemelkedik — 14-et tesz ki — a kiadványok száma, amelyet a szeptember 18-án váratlanul elhunyt Kopácsy József gyászünnepélye alkalmából készült beszédek gyarapítanak. A Bálás Teophil, Deáky Zsigmond és az „érseki mester-képezde diákjai" által írott kiadványok komor egyszerűséggel készültek. A világi kiadványok sorában Halmi Béla verseskötete „Távoli hangok Laurához" címmel jelent meg. A kötet mindegyik gyűjteményéből hiányzik, éppenúgy, mint' a Koháry Péter színész által szerkesztett kis könyvecske is, amelynek tartalmára a címből ugyan nem („Magyarhon mélyen tisztelt szép nem és nagylelkű fiainak ajánlja Koháry Péter"), csupán Petrik bibliográfiájából következtethetünk: e szerint a kötet a szerző Vigasztalás című versén kívül még Szigligeti Ede: Nász és sír c. vígjátékát is tartalmazza (62.). Ma jer István „Egészségtan a nép számára" című ismeretterjesztő munkájával jelentkezik, amelynek a „Jövedelme Esztergám vármegye Ínséggel küzdő adósainak szenteltetik" — közli a címlap, a könyvecske árával együtt (63.). A testi és lelki egészség ismérveit katekizáló formában, 154 kérdésre adott feleletben tárgyalja a bevezetőben jelzett célból: „Tapasztalás szava, hogy: a tudatlanság minden rossznak okozója: s valóban tagadhatatlan, hogy sok kedves hontársunknál is a tudatlanság, egyéb rosszak mellett [. . .] boldogtalan kárhozatot von maga után." A kis kötetet a kérdésekre utaló hasznos tárgymutató zárja. 283