Esztergom Évlapjai 1988

Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Esztergom nyomdászata 1763—1849.

magyar nyelvtan szlovák fordítása! Szalay Imre (1787—1848) tanár, veszprémi kanonok, a magyar tudományos Akadémia tagja által 1828-ban írott, s Pesten megjelent „A magyar nyelvtudomány rövid foglalatja" c munkáját Bernhardt Márton (1806—1870) piarista tanár fordította szlovákra. A 176 oldal terjedelemben kiadott könyv — sajnos — nem található meg egyetlen gyűjteményben sem. A másik ezévi érdekesség, amelyet Petrik könyvészete nem közöl, egy ismeretterjesztő munka Peter Bernhardnak Bécsben, 1824-ben megjelent írása nyomán. A fordító — kiléte nem derül ki — ezt írja „A szecskáról" szóló fordítás bevezetőjében: „Nem fordítottam szóról szóra az egész munkát, csak hogy kisebb és természet szerént olcsóbb legyen ezen gazdaságos kiskézi könyvecskénk. — de hogy rövid kivonatim közben semmi tetemes adatot nem hagytam ki, — azért jót állok." A kis, kötéstábla nélküli könyvecske ismerteti a szecska alkotórészeit, készítésének módját, majd „Probatum est!" — fejezi be a kivonatot, amit ,,a széna szűkének megoldása céljából" adott ki „Esztergami K. Beimel Jósef." Az 1835-ben megjelent hat kiadvány közül a címe után érdekesnek ígérkező kis nyomtatványnak, Berényi József „Játékszíni nefelejts"-ének nem sikerült nyomára akadni egyik gyűjteményben sem. így nem tudjuk meg, hogy a benne lévő négy költemény kiknek íródott, Berényi Józsefről is mindössze annyit tudunk meg, hogy „az első színészek közül volt; meghalt nagy nyomorban Pesten, a Rókus-kórházban". Szinnyei is csak ezt az egy munkáját említi (59.). A további kiadványok között említendő Kollár Istvánnak (1764—1844) „Az el-árvult fő-megye káptalani helyettesének" névnapjára írott üdvözlet az „Esztergami Presbyterium fölszentelendő növendékei" által; valamint a Kruplanics Simon „tekintetes Nemes Esztergom, Nyitra, Komárom és több vármegyék tábla-bírája [. . .] esztergami érsekség uradalmi teljes hatalmú fő-igazgatójának" neve ünnepére írott „Lantos dal", majd Munkácsi Pál (1813—1844) az akkor Esztergomban élő, Abday Sándor színtársulatánál játszó színész által írott „Magyar Thalia gyász-nefelejts-koszorúja" I. Ferenc halála alkalmából. Skalka Candid húsvéti egyházi beszédei mellett egy viszonylag terjedelmes énekeskönyv jelent meg Guzmics Izidor összeállításában, az 1822. évi győri kiadás második kiadásaként, amellyel 1842-ben ismét találkozunk majd. 1836-ban nyolc kiadvány jelzi a nyomda tevékenységét, ezek közül a „Mindenkor magával hordozandó Lelki-kints" című katolikus énekeskönyv a legterjedelmesebb, „melly meg-mutattya: miképpen kellessék a szent misét ájtatosar. hallgatni és más istenes gyakorlásokat végbe vinni." Ez a képekkel, imádságokkal és litániákkal megbővített munka az 1806-ban, Komáromban, Weinmüllerné nyomdájában megjelent könyv harmadik kiadása. Az alkalmi kiadványok közül Skalka Candid Esztergomban tartott egyházi beszédeinek ízléses, marginális jegyzetekkel ellátott kiadásai, és két egyházi ismeretterjesztő, brosúra-jellegű nyomtatvány mellett érdekes a Petőfalvi Uzovics János „királyi helytartósági tanácsos és Nemes Esztergám vármegyei főispányi helytartó" 1836. július 21-én történt kinevezése alkalmából elhangzott beszédek gyűjteménye. Két íven, díszes kivitelben készült „Esztergám város tűzoltási rendje", ebben a névtelen összeállító 47 pontba foglalja a „leg-fontosabb tudniva279