Esztergom Évlapjai 1988

Ugrin Emese: Ipolyi Arnold szerepe és tevékenysége a magyar képzőművészeti életben a kiegyezés után

JEGYZETEK OMKT = Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1. Elnöki megnyitó beszéd, OMKT, 1882. = BUNYITAI V.: Ipolyi kisebb munkái. 5. köt. 340. p. 2. PÖR A.: Ipolyi Arnold, a Magyar Történelmi Társulat elnökének emlékezete. = Századok. 22. évf. 1888. 4—14. p. 3. Beszéd az egyházi művészetek hazánkban emeléséről. = BUNYITAY V.: i. m. 2 köt. 211—241. p. 4. Elnöki megnyitó beszéd, OMKT. 1880. BUNYITAY V.: i. m. 5. köt. 209. p. 5. Elnöki megnyitó beszéd, OMKT, 1881. = BUNYITAY V.: i. m. 5. köt. 267, 271. p. Az Ipolyi által felajánlott évi 500 forintos pályadíj korabeli értékét jól érzékelteti. hogy hasonló célra a kormány — a vallás és közoktatási alapból —, valamint a főváros összesen 4000—4000 forintot ajánlanak fel. Ipolyi halála előtt írt végrendeletében 23 000 forintot hagyományoz az egyházi művészet fejlesztésére. 6. Ipolyi beszédeiben a ..nemzet" fogalma a magyar államalakulatra vonatkozik, annak teljes heterogenitását is figyelembe véve. 1876-ban Rimaszombaton a Magyar Történelmi Társulat gyűlésén éppen ezt a gondolatot fejti ki. Nemcsak elismeri. de hangsúlyozza is a nemzetiségek fontosságát. (A magyar nemzetegység és államnyelv történeti alakulása. BUNYITAY V.: i. m. 3. köt. 3—34. p. 7. HENSZLMANN I.: Párhuzam az ó és újkor művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországban. Pest, 1841. VI—VII. p. 8. Kazinczy F.: Levelezése. 6. köt. 1544. (1809). Kazinczy nem sokra becsülte az esztétikával foglalkozó tudományokat, s a művészet elméleti kérdéseivel csak annyira foglalkozott, amennyire azt levelezéseiben és úti beszámolóiban elengedhetetlennek tartotta. Mindazonáltal megjegyzéseinek hatása rendkívül nagy volt barátaira és kortársaira, sőt az utókorra is. Az építészetet nemcsak nem tekintette művészetnek, de nem is becsülte sokra. Ezért érdemel különös figyelmet az a rajongás és elismerés, mellyel 1821-ben tett esztergomi látogatása alkalmával illette az újonnan épülő Bazilikát. Művészi alakítását és formai tisztaságát egyaránt magasztalja. Kazinczy szemében az igazi nagy művészeti műfaj a szobrászat volt. de korával ellentétben nagyra becsülte a festészetet is, főleg a portrékat. 9. Székely Bertalan válogatott művészeti írásai. Szerk. Vayer Lajos. Bp. 1962. (A művészettörténet forrásai.) 10. Ugyanott. 11. Henszlmann Ipolyi iránt érzett barátságának, személyes hatásának és a tudományokat mindenek fölé való helyezéséről alkotott véleményének szép bizonyítékát őrzik azok a sorok, melyeket Törökszentmiklóson, Ipolyinál tett látogatásakor vetett papírra: „A tudomány régibb a művészetnél, bizonyítják ezt az egyiptomi piramisok, 1860 október". (Esztergomi Prímási Levéltár: Ipolyi Album, 12.) 12. Elnöki megnyitó beszéd, OMKT, 1881. = BUNYITAY V.: i. m. 5. köt. 287. p. 13. H. WÖLFFLIN: Művészettörténeti alapfogalmak. 1929. — és HAUSER A.: A művészettörténet filozófiája. Bp. 1978. 98—138. p. 14. Elnöki megnyitó beszéd, OMKT, 1882. = BUNYITAY V.: i. m. 5. köt. 297. p. 15. Elnöki megnyitó beszéd, OMKT, 1885. = BUNYITAY V.: i. m. 5. köt. 463, 487. p. 16. Henszlmann a XIX. sz. művészeti válságának legfőbb okát a vallás szerepének csökkenésében és a nemzeti jelleg hiányában látta. Mindezért elsősorban a franciákat tette felelőssé, mert az egyházi és világi művészet szakadása először itt jelentkezett. Amikor a külföldi művészet utánzása ellen szólal fel, lényegében a Franciaországban kibontakozó új irányzatok követése ellen foglal állást. Hasonló gondolatok találhatók Ipolyi beszédeiben és Székely Bertalan írásaiban is. 19