Esztergom Évlapjai 1988

Hegedűs Raymund: Fejezetek Esztergom történetéből (1683—1705)

ember, aki Esztergomban vagy Üjváron akarja a termékeny földet művelni, annak nyújtsanak biztonságot, fedezzék letelepedési költségeit, és kapjon néhány adómentes évet is. 8. Minden kereskedő és kalmár — azzal arányban, amivel kereskedik, amit hoz a városba — fizessen egy meghatározott összeget; úgyszintén a város új polgárai is fizessenek fejenként egy birodalmi tallért a polgárjogért. 9. A malmok elsősorban az élelmezési hivatalok szükségleteit elégítsék ki, de magánszemélyeknek is őrölhetnek a szokásos térítés ellenében. A jövőben több malmot is lehet üzembe helyezni. 10. Esztergomban és Üjváron létesítsenek harmincadhivatalt, Nógrádon fiókhivatalt. A nagyarányú marhahajtások miatt jelentős bevételre lehet számítani, amit a várak javára kell felhasználni. Az Esztergomra eső adókat Piringer szedje be, az Újvárra eső hányadot Werleinnek kell átadni. A befolyt adókról vezessenek havi kimutatást. 11. A folyón történő átkelésért (repülőhídon vagy tutajon — ,,mit der fliehenden Prueckhen oder Pletten") személyenként a korábban javasolt 1 magyar dénár helyett 2 dénár, ökrökért, lóért 3 krajcár, kocsi után 10 krajcár fizetendő. 12. A viza- és halfogást gazdaságosan bérbe kell adni. 13. Be kell vezetni az osztrák só forgalmazását, ahogy ezt Pozsonyban, Győrben és Komáromban is megtették, az ehhez szükséges sómenynyiséget az osztrák sóhivataltól kell az évi kontingens terhére beszerezni. A só árát csökkentsék 8, ill. 7 garassal, értékesítéséért pedig juttassanak az esztergomi és újvári élelmezési vezetőnek 2—3 forintot. A török kősóval való „trafikálást" („das Traffiquieren mit dem trückhischen Stain Salz") állásvesztés terhe mellett megtiltják. Az újra felépülő községek jövedelmeinek 3/4-ét váradóként kell elszámolni. A kamara tisztjei tűzzenek ki egy határidőt, amikor a környék egybegyűlt lakosaival megbeszélhetik az adózás mikéntjét. Az adó bevezetésére azonban az elpusztult falvak jelenlegi állapota és a gyakori téli elszállásolások miatt (mert ennek költségei is a lakosságot terhelték) csak néhány adómentes esztendő után kerülhet sor, amikor az alattvalókat már meggyőzték az áldozatvállalás szükségességéről. Végül: Werlein az utasításokban foglaltakat kötelességtudó igyekezettel és hűséges elszámolással hajtsa végre az uralkodó hasznára — ez a császár kegyes akarata és véleménye. A császári okirat, mely a Belchamps által vezetett bizottság tapasztalatain alapul, az alapvető gazdaságpolitikai irányelvek közé tartozik; a felszabadult magyar területek újjáépítését és a török elleni háború folytatását szolgálta, ill. tette lehetővé. Esztergom gazdasági fejlődése szempontjából nézve is jelentős lépésnek számít, mert a privilégiumok visszaszerzése után megvetette a polgárváros gazdálkodásának az alapjait. A kiváltságok visszaadásával a császár gyakorlatilag a fent ismertetett jogait engedte át a városnak. IV. Harc a régi kiváltságokért Buda visszafoglalása után Esztergomra is békésebb korszak köszöntött. Még senki sem látta a háború végét, de a frontok egyre távolodtak. 191