Esztergom Évlapjai 1988

Prokopp Gyula: A volt Megyeháza (Bottyán János u. 3.) és tulajdonosainak története

Amikor Török András özvegye nagy sietséggel pénzzé tette ingatlanait, az esztergomi házat és a bélai kastélyt Zerdahelyi Pál és felesége vásárolták meg összesen 100 000 forintért. 1805-ben Zerdahelyiék 18 000 forintért eladták a házat Esztergom megyének. (75.) Ezután közel másfél évszázadon keresztül volt a ház a megyei igazgatás központja, jelenleg pedig a Bottyán János Szakközépiskola fiú-kollégiuma. * Magáról a háznak építéséről nincsenek pontos adataink. (76.) Legrégibb ismert ábrázolása csak az 1800-as évek elejéről való, de valószínű, hogy külsejében mitsem változott, amióta 1795-ben gazdát cserélt. Ezen a rajzon a Bottyán János utcai homlokzat már olyan mint amilyennek mi is ismerjük, a teleknek a Deák Ferenc utcára néző része azonban még beépítetlen, ez volt a ház kertje. Mint már említettük, a török uralom megszűntekor a város romokban hevert. A volt bencés gimnázium (Főapát u. 1.) épületének alapozásakor szerzett tapasztalatokból (77.) arra kell következtetnünk, hogy a Bottyán János u. 3. számú telken is vastag törmelékréteg takarta a középkori szintet. Svár János házának tehát már a török kiűzése után kellett épülnie, sőt az is valószínű, hogy maga Svár János építette azt. 1699-ben ugyanis (16 évvel a város felszabadulása után) már itt állott Svár János háza. Ekkor pedig még kiosztatlan házhelyek is voltak a város területén, tehát nem valószínű, hogy a már beépített telkek adásvételére ok és alkalom lett volna. Svár Jánosnak a város életében betöltött szerepe pedig elégséges ok lehetett arra, hogy a város központjában, a legjobb házhelyek egyikét kapja meg. Valószínű azonban, hogy eredetileg földszintes volt a ház és csak később építettek rá emeletet és talán még később nyerte a díszes kapukeretet és erkélyt. Tudjuk ugyanis, hogy a Bottyán-kúria — a városnak már akkor is legnevezetesebb épülete — eredetileg szintén csak földszintes volt. Ugyanígy a jelenlegi bírósági épület helyén állott régebbi városház és a Malonyai-ház (Bottyán János u. 8.), valamint a Hadik-ház (Kossuth Lajos u. 46.) is. (78.) Biztosabb eredményt hozhatna a falak megvizsgálása, de erre eddig nem került sor. Nincsen segítségünkre a nemesi házaknál szokásos címer sem: a kapuzaton nincsen címer és valószínűleg nem is volt. (79.) Pedig ha címer volna, az legalább annyit elárulna, hogy a Terstyánszkyak, vagy Török András idejében készült-e a kőfaragásnak ez a szép emléke. Nem nyújtanak határozott adatot az írott források sem. A Terstyánszkyak idejéből semmi közvetlen adatunk sincsen az építkezésre, de ismerünk tényeket, amelyek arra utalnak, hogy Terstyánszky János birtoklásának későbbi éveiben már nagyobb számú és tágas helyiségekből állott a ház, tehát valószínűleg emeletes volt. Terstyánszky János életében ugyanis ismételten megtörtént, hogy a megye az ő házában tartotta gyűlését és az ő házában tartották az 1751. október 28-i ünnepélyes megyegyűlést is, amelyen Csáky Miklós érseket a főispáni tisztségbe beiktatták. Itt történt 1761. szeptember 20-án Barkóczy Ferenc érsek főispán beiktatása is. Mindkét gyűlésen a megye nemességén kívül számos vendég — köztük nem egy országos méltóság is — vett részt, sőt az 160