Esztergom Évlapjai 1988

Prokopp Gyula: A volt Megyeháza (Bottyán János u. 3.) és tulajdonosainak története

uradalmának volt a tiszttartója (provisor). Jelentős vagyonának zömét Katalin testvérének leányára, Terstyánszky Jánosnéra hagyta. (15.) Ez az örökség lett az alapja Terstyánszky Jánosék vagyoni gyarapodásának. Svár Borbála, Svár János és Lábady Katalin leánya 1699. körül szü­letett. 1721 áprilisában már Terstyánszky János felesége volt. (16). Több mint három évtizedre terjedő házasságuk alatt, majd a hat esztendei öz­vegysége idején a gondos háziasszony szorgalmával segített megteremteni és gyarapítani a Terstyánszky-vagyont. 1760. május 29-én, 61 éves korá­ban halt meg Esztergomban. A belvárosi ferences templom kriptájában temették el. (17.) A Terstyánszky-család Trencsén megyéből származik, de több más megyébe is szétágazott. Az Esztergomba származott Terstyánszky János atyja Gáspár, anyja egy Majthényi-lány, Majthényi Márton testvére. (18.) Terstyánszky János születésének helyét és pontos idejét nem ismer­jük. (19.); de életének adataiból visszakövetkeztetve: 1700. körül kellett születnie. Korán árvaságra jutott és nagybátyja, Majthényi Márton ne­veltette fel. iskoláztatta és mellette nyerte gyakorlati jogi kiképzését is. Nem ismerjük, mikor és hol kötött házasságot Svár Borbálával, csak azt tudjuk, hogy házasságuk kezdetén Esztergomon kívül laktak. 1721 tava­szán ugyanis még sikertelenül próbálkoztak, hogy beköltözhessenek a fe­leségnek esztergomi öröklött házába, amely akkor bérbe volt adva. (20.) Ugyanez év őszén azonban valószínűleg sikerült birtokba venniök a csa­ládi házat, mert Terstyánszky János ekkor olyan állást vállalt, amely megkívánta, hogy állandóan Esztergomban lakjék. 1721. október l-jén ugyanis Esztergom város egyhangúlag ügyészévé választotta Terstyánszky Jánost és évi 150 forint fizetést állapított meg számára. Ez a választás olyankor történt, amikor volt ügyésze a városnak (Ziczi Ádám), akit egyidejűleg elbocsátottak a város szolgálatából és vég­kielégítésül félévi fizetést adtak neki. (21.) Alig hihető, hogy ilyen pálya­kezdés jutott volna osztályrészül Terstyánszky Jánosnak, ha nem lett volna hatalmas pártfogója. A későbbiekben látni fogjuk, hogy Grassalko­vics Antal nyíltan közbelépett a városnál Terstyánszky érdekében. Ebből és több hasonló adatból joggal következtethetünk arra, hogy már az ügyé­szi állás elnyerésénél is érvényesült Grassalkovics támogatása. Grassalko­vics Antal ekkor már királyi jogügyigazgató (causarum regalium director) volt. A város, amely még ekkor is nagy igyekezettel próbálkozott, hogy gyarapítsa területét és megszerezze az akkor már Kucklánder várparancs­nok kezére jutott Bottyán-kúriát, már csak emiatt is rá volt utalva a jogügyigazgató jóindulatára. (22.) Terstyánszky János gyors ütemben haladt előre. 1722. április 22-én a megüresedett két szenátori hely egyikére őt választotta meg a város. Ugyanekkor a másik helyet a 42 éves Zelesy András, a Splényi ezred kiszolgált kapitánya nyerte el. (23.) Ugyanez év május 19-én a jóval idősebb Hersics Ferenc szenátorral együtt őt küldték a város követéül az országgyűlésre, sőt azt is kimondták, hogy Hersics csak akkor utazzék el Pozsonyba, ha erre szükség lesz. (24.) A szenátorrá választás alkalmával megemlíti a jegyzőköny v, ho gy Terstyánszky János nemcsak a városnak, hanem Keresztély Ágost kardi­nális esztergomi uradalmának is ügyésze. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom