Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

7 1/2 krajcárt, tehát összesen 1885 forint 41 1/4 krajcár adót fizetnek. SZENT-LÉLEK a pesti pálosok birtoka volt, csak az utóbbi időben népesült be. A Pilis hegység mély völgyében fekszik Dömös, Marót és Kesztölc falvak között. A már megszűnt üveghutáról a szlovákok Hutának, a németek pedig Glashütte-nek nevezik. Jelenleg a maróti közalapítványi uradalomhoz tartozik. A még meglévő romok tanúsítják, hogy hajdan nagyobb kolostor és templom állott itten. A magas hegyek között sok hideg és jóvizű forrás fakad, amelyek apró rákokban bővelkedő patakokban gyűlnek össze. 230 főnyi lakossága szlovák és katolikus. 33 házban és 39; családban élnek. Az uradalom által épített templomban 1816 óta az esztergomi ferences kolostor atyái miséznek. Az igen szegény jobbágyok 117 1/8 hold negyedosztályú szántót, 54 4/8 kaszás harmadosztályú rétet és 81 1/4 kapás harmadosztályú szőlőt művelnek. Legelőjük és a faizás harmadosztályú. Főként mészégetésből élnek. A megye adópénztárába 139 forint 55 12 krajcárt, házi pénztárába pedig 105 forint 51 krajcárt, tehát összesen 245 forint 46 1/2 krajcár adót fizetnek. TÁTH falu az esztergomi érsekség Szent István Szemináriumának a birtoka. Nyergesújfalu és Esztergom között fekszik, mindkettőtől egy mérföldnyi távolságra, a Duna és a bécsi országút mentén. Kicsiny területe sík és termékeny, de ki van téve a Duna áradásainak. Németek és magyarok vegyesen lakják 102 házban és 115 családban. A 635 főnyi lakosság katolikus. Van ugyan temploma, de a dorogi plébániához tartozik. Van 703 1/2 hold másodosztályú és 115 hold harmadosztályú szántója, 79 1/2 kaszás harmadosztályú rétje és 555 kapás elsőosztályú szőlője. Legelője harmadosztályú, faizása nincsen. A megye hadipénztárába 631 forint 10 1/4 krajcárt, a házi pénztárba 477 forint 32 l,/4 krajcárt, tehát öszszesen 1108 forint 48 3/4 krajcár adót fizet. TOKOD ugyanannak a szemináriumnak a faluja és az uradalom központja. A síkságból kiemelkedő hegyek karéjában, Esztergom, Dorog, Csolnok és Tát között fekszik. A legmagasabb hegyet Hegyeskőnek nevezik az ottaniak. A törökök 1685. évi vereségéről nevezetes ez a hely. Mialatt Caprara Érsekújvárt ostromolta, Budáról erős török sereg jött erre a vidékre. Elfoglalta a Tát felőli hegyeket és tábort vert ottan. A Tokod patak a síkságra érve szétterül és mocsarat képez a hegy lábánál, amelyen szinte lehetetlen az átkelés. (Azóta már régen szabályozták a patakot és most már malmokat hajt.) A császári sereg vezére a patak túlsó oldalára csalogatta a törököket és mikor ez sikerült, egész seregével reájuk támadt. Ezek teljesen megsemmisültek, mert a mocsáron át nem tudtak elmenekülni. A 723 főnyi lakosság 148 családot alkot és 135 házban lakik. Valamennyien katolikusok, a dorogi plébániához tartoznak. Van 208 hold másodosztályú, 254 hold harmadosztályú és 475 hold negyedosztályú szántójuk, 168 1/2 kaszás harmadosztályú rétjük és 781 1/2 kapás elsőosztályú szőlőjük. A legelő másodosztályú, fahasználat nincsen. A megyei adópénztárba 825 forint 4 1/2 krajcárt, a házi pénztárba 624 forint 9 krajcárt, tehát összesen 1449 forint 13 1/2 krajcár adót fizetnek. Ide tartozik Ebszőny puszta is, ahol malom is van. ŰJFALU (Nyerges-Űjfalu) nevét Kézai Simon krónikája Nergedszegnek, a mai írásmód szerint Nyergedszegnek mondja. A név — így mondják — annak a fehér lónak a nyergére emlékeztet, amelyet a honfoglaló 134