Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

rát vették ostrom alá a déli oldalról. Négy napi ostrom után megadásra kényszerítették a kurucokat. Egyelőre Bruckenthal György ezredest tették meg a vár parancsnokává, addig, amíg Kuklánder, a vár korábbi parancsnoka (egyébként báró Montecucoli Ferenc) vissza nem tér. Kuklánder utóda, Schuhknecht Miksa tábornok kiváló férfi volt, aki sok érdemet szerzett a vár helyreállítása körül. Parancsnokságának évei alatt mindent elkövetett, hogy ezt a fontos erősséget visszaállítsa korábbi állapotába. Sikerült is elérnie, hogy az ország legjelentősebb várai között tartották számon az esztergomi várat. Miután Mária Terézia királynő visszaadta a várat az érsekségnek, Barkóczy Ferenc érsek a falak nagy részét lebontatta, talaját pedig egyengetni kezdte, hogy elegendő teret nyerjen az építeni tervezett bazilika és érseki palota számára, de korai halála miatt félbeszakadt ez az építkezés. A vár területe elhanyagolt állapotban volt egészen 1820-ig, amikor az új érsek a várfal további szakaszait bontotta le, és hozzákezdett a hatalmas bazilika építéséhez. A vár alatt fog épülni a szeminárium két hatalmas épülete és 24 kanonoki ház, amelyek közül tíz már elkészült, kettőt pedig most építenek. Az érseki víziváros A magyarok Belső-városnak, vagy a víz közelségéről Vízivárosnak, a németek pedig Wasserstadt-nak nevezik. A vár nyugati lábánál, a folyam és a hegy közötti területen áll a régi vízi torony. 1822-ben az érsek vízemelő gépet tétetett a torcnvba, amely a várban 178 lábnyi magasan lévő ciszternába nyomja fel a Dunából merített vizet. A csővezeték hossza 340, láb, a ciszterna űrtartalma pedig ezer vödör. Óránként 200 vödör vizet nyom fel a gép, amely Svoboda János alezredesnek és országos építési igazgatónak terve szerint készült. 1239-ben IV. Béla király megengedte az érseknek, hogy a torony melletti részen várost telepítsen. A toronytól kiinduló városfal a várhegy lábához kapcsolja ezt a várost. A törökök, miután elfoglalták a várat, a királyi város rombadőlt falának és épületeinek anyagát felhasználva helyreállították a Vízivárost, sőt templomot is építettek maguknak. II. Rákóczi Ferenc ostroma idején ismét rommá lett a Víziváros. A kurucok Szentgyörgymező felől támadtak a Vízivárosra. Az ágyúk rést lőttek a vízi torony falán, és a kurucok a sötét éjben ezen a résen át jutottak be a városba, és az őröket leölve elfoglalták azt. így kedvező helyzetbe kerülve aknákat fúrtak a vár alá, és ilyen módon megadásra kényszerítették a várőrséget. Nemsokára a kurucoknak kellett kiüríteniök a várat, és ekkor kiürült a város is. A török után ugyanis magyarok telepedtek a városba, akik a kurucokkal együtt eltávoztak. Közülök csak kevesen tértek vissza. Az új betelepülők túlnyomó része német volt, magyar és szlovák csak kevés. Jelenleg is a németek vannak legtöbben, de összesen is csak kevés lakosa van a városnak. A várral együtt ugyanis csak 697 lakosa van, 62 házban és 123 családban, valamennyi katolikus, mesteremberek és egyéb kétkezi munkások. A szigeten kívül 125