Esztergom Évlapjai 1988

Helischer József: (1779—1844) Esztergom vármegye statisztikai és helyrajzi leírása (latinból fordította Prokopp Gyula)

iparosok száma. Mintegy egynegyed részük csizmadia, őket követik számban a szabók, a szűcsök, a takácsok, a vargák, a lakatosok, a halászok és mások. Legtöbbjük bortermeléssel is foglalkozik. A kereskedelmet előmozdító tényezők A kereskedelem szempontjából igen kedvező megyénk fekvése. A Duna és Garam folyókon kívül több irányba vezető posta, kereskedelmi és marhahajtó utak haladnak keresztül a megye területén. Egyikük, a legújabban kőből, erősen megépített bécsi postaút Komárom megye határától kezdve Süttő, Piszke, Nyergesújfalu, Tát, Dorog és Leányvár helységeken át jut el Pest megye határáig. Egy másik út Dorogtól Esztergomba, egy harmadik pedig Táttól Esztergomig, majd a Dunán keresztül Párkányba vezet. Innen két út indul. Az egyik Kőhídgyarmaton, Kéménden és Bényen át a bányavárosok felé tart, a másik — ugyancsak kereskedelmi út — Köbölkúton és Kisújfalun keresztül Érsekújvárba, majd tovább Nagyszombatba visz. A váci út Esztergomból Maróton és Dömösön át halad Visegrád felé. A Duna mindkét partján van marhahajtó út. Utoljára említjük meg azt az utat, amely a kéméndi Garam-hídtól kezdve Gyiván és Szölgyénen keresztül nyugatra tart. Kora tavasztól késő őszig ezen az úton hajtják a marhákat az ország alsó részeiből Ausztria és Morvaország felé. Az itteniek közül csak kevesen használják ki ezeket az előnyöket, hanem az idegeneknek engedik át azokat. — A belső kereskedelmet nem kevéssé mozdítják elő az állatvásárok, az esztergomi, párkányi és bátorkeszi országos vásárok, valamint az esztergomi hetivásárok. A művelődés ügye A művelődésre nem sok gondot fordítanak minálunk. Erős azonban a reményünk, hogy az érseki szék és a káptalan visszatértével a tudományok elérik régi virágzásukat. Esztergomban már is van királyi gimnázium, amelyben a bencés atyák tanítanak, továbbá nemzeti iskola és leányiskola. Ezenkívül majdnem minden faluban és a mezővárosokban van hároméves iskola, ahol olvasást és írást tanulnak a gyerekek. A művelődés intézetei közül meg kell említeni a Pozsonyból ide áthelyezett prímási könyvtárt, valamint Beimel Józsefnek 1821-ben felállított könyvnyomdáját. Az adóügy Megyénk adófizetői 59 nádori porta után adóznak, egyenként 688 forint és 42 5/16 krajcárjával számítva, tehát összesen 40633 forintot és 36 7/16 krajcárt fizetnek a királyi kincstárba, egyezményes forintban számítva. Így tehát Magyarország és Szlavónia 49 vármegyéje közül 35 többet, 13 pedig kevesebbet fizet. A folyó évi adó így alakul: 109