Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Juhász József: Esztergom kisiparának története (1872-1982)

3. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szatmáry Béla és Schenkengel Antalt kérettek fel. 4. Sztahovics Jenő elvtárs emelkedett szólásra és megható szavakban méltatta a súlyosan beteg volt elnök érdemeit és javaslatára a kögyűlés Magyary László volt elnököt őszinte hálájának jeléül tiszteletbeli elnökké választotta meg. 5. A korelnökségre mint legidősebb tag - Dudás János kéretett föl, ki a gyűlést tovább vezetvén, elrendelte az elnök választást. A közgyűlés nyílt szavazással, egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Kralovszky Géza elvtársat választotta az ipartestület elnökévé, kinek eddigi kiváló tevékenysége erős és biztos garancióát nyújt a további sikeres működésre. Az új elnök hatást keltő beszéd kíséretében foglalta el az elnöki széket s megköszönve az előlegezett bizalmat, ünnepélyes Ígéretet tett, hogy a legerősebb sociális érzékkel fogja a fontos iparügyet mindenkor képviselni és a közérdeknek megfelelőleg támogatni. 6. A két alelnöki állásra történt javaslat, továbbá a 4 számvizsgáló bizottság és a 36 tagú elöljáróság válaszása ejtetett meg a következő eredménnyel: Sztahovits Jenő, Hermann Lajos alelnöknek ajánltatnak, számvizsgálókká megválasztottak: Kósik Ferenc, Király Mór, Rosta András, Spltz József. A 36 tagú elöljáróságban választottak a két alelnök jelöltön kívül: Bóbszky Ferenc, Bellus Gyula, Brukács János, Büchler Zsiqmond, Cseh Sándor, Csermák Gyula, Csákós Boldizsár, Deutsch Samu, Farkas Gyula, Fiedler Gusztáv, Grósz Dezső, Haór Ede, Kindl Gyula, Király László, Kurcz Lajos. Lóránt Ferenc, Lővv Izidor, Mohacsek Gusztáv, Marosi Imre, Marosi József, Mészáros Lajos, Mikus János, Nádor Emil, Sallay József, Sipeki Antal, Sulthesi Mátyás, Schvejczer János, Schvejczer Vilmos. Szatmárv Béla, Szmrtyka Mihály, Toldy János, Varga József, Véky Béla, Vincze László. 7. A választások megejtése után Király Mór elvtárs üdvözölte az új elnököt és elöljáróságot. 8. A közgyűlés fényét nagyban emelte dr. Szentgyörgyi Pál elvtársi") kimagasló beszéde, ki az általános közóhajnak enqedve emelkedett szólásra. Szavai oly mély hatást keltettek az iparosság lelkületében, hogy mindenki örömmel és megnyugvással vette a pártba történt testületi belépést. Felszólaltak még Hermann Lajos, Toldy János, Bekő János elvársak, kik mindannyian a szociális kérdéseket fejtegették. 9. Lővy Izidor elvtárs mondott meleg köszönetet az eddigi tisztikar, főleg pedig Baitalos Vince volt alelnöknek buzgó működéséért, kit újabban is kért a közgyűlés az alelnöki állásra, azonban tisztséget vállalni egyáltalán nem volt hajlandó. A közgyűlés az új elnök s a szociális eszme éljenzésével véget ért. A változott korral az ipartestület is új életre kelt, koronázza siker az új eszmékkel kapcsolatos működést. kmf." A 133 nap alatt az esztergomi iparosok és segédek is fontos szerepet játszottak. Az iparos és kereskedőtanoncok szerződtetése már a proletárdiktatúra első napjától kezdve megindult. A kisiparban is volt megfelelő munkaalkalom. Az egyik kisiparos újsághirdetés útján keresett két cipészsegédet azonnali felvételre. A kisiparosok a háború alatt szünetelő műhelyeiket újra kinyitották. Erről szól egy 1919. június 7-én kelt értesítés: „Értesítem a közönséget, hogy rézműves műhelyemet, mely a háború alatt zárva volt, újból megnyitottam. Ismét elvállalok minden e szakmába vágó munkát. Szíves pártfogást kér: Pitlovits Mihály rézműves." 436