Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - III. fejezet: Ipari város születik... (1957-1970) - A kibontakozás, az útkeresés évei

ipar növekedési üteme mellett; az előbbi harminckétszeres, az utóbbi tizenhétszeres növekedést ért el.) Ebből adódik, hogy 1966-ban pl. a fémtömegcikk ipar az egész gépipari termelésnek mindössze 12%-át adta. Esztergomban a fémtömegcikk alágazathoz tartozó Fémszerelvénygyár a legmostohább körülmények között dolgozott. Természetesen mostoha körülményei nem ennek az alágazatnak az országos gépipari fejlődésben elfoglalt helyéből következtek, hanem - mint láttuk — a helyi körülményekből (a Szigeten gyárbővítésre lehetősége nem volt). Pedig a MOFÉM-hez kerülésével új lehetőségek tárultak a gyáregység elé. Profilja jelentősen kibővült. A fémöntés mellett tűzoltó-, bor- és sörszerelvények, könnyű- és nehézfém-szerelvények tömeges gyártására térhetett át. Különösen ez utóbbiak iránt nőtt meg az országos kereslet a 15 éves lakásépítési terv (1961 — 1975) megvalósítási folyamatában. A mostoha körülmények között is növelni tudta termelését: 1966-ban már 36 millió forint a teljes termelési értéke, és — igaz, minimális mértékben, mindössze néhányezer forintnyi összegben - exportált is. Dolgozói létszáma ekkor 240 fő volt. Körülményeiben javulást jelentett, hogy 1969-ben a közeli Csolnokon (a Szénbányászati Tröszt leállított aknájának épületében) egy 500 t/év kapacitású öntödét létesíthetett, és később ide költöztették a szereidét is. 1972-ben már 340 fővel dolgozik a gyáregység, és teljes termelési értéke meghaladja a 100 millió forintot. A gyáregységről „utoljára" a városi pártbizottság 1975. február 8-i pártértekezletének anyagában olvashatunk. A beszámoló azon három gyár között (a LEGY és az EMG „társaságában") említi, amelyek a negyedik 5 éves terv időarányos feladatait teljesítették, és a terv jelentős túlteljesítése várható e három egységben. A lelkes gyári kollektíva 1975-ben ünnepelte a gyár fennállásának 25. évfordulóját. Tervét természetesen túlteljesítette, de az nem volt ritka jelenség ennek a gyárnak rövid történetében. Azért mondom, hogy rövid, mert a gyáregységet 1978-tól átvette a Labor MIM, mint alkatrészgyártó egységet. Itt kell beszélnünk az Esztergomi Vasipari Szövetkezetről is, mint a fémtömegcikk-ipar legkisebb egységéről városunkban. A kis közösség, amelyet 1952-ben „. . . 10 szegkovács hozott létre, az első évben 40 ezer forint termelési értéket állított elő, elsősorban szeget, cigányfúrót és különféle kovácsolt alkatrészt. A szövetkezet későbbi fejlődése során a legkülönfélébb fémtömegcikkeket és vasipari termékeket gyártott a cipősaroktól a redónyalkatrészekig, autóablaktörlőig."

23 Az első évtizedben nagyon mostoha körülmények között dolgoztak. Épületeik nem ipari termelés céljára készültek, a szociális körülmények kezdetlegesek voltak. A szövetkezet történetének írója 1961-től számítja a fellendülés időszakát, a viszonylag szilárd profil kialakulását. A meglehetősen vegyes profilból kiemelkedik a villamos forraszV 98