Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - III. fejezet: Ipari város születik... (1957-1970) - Az esztergomi gépipari bázis létrejötte

Az elképzelés akkor az volt, hogy „Esztergomban a relé és hálózatvédelmek gyártása mellett az ipari elektronikus műszerek gyártását is meghonosítsák, és mintegy 3 év alatt egy korszerű műszeripari középüzemet létesítsenek"/

1 A két „mini gyáregység" megosztozott a hatalmas épületen. Mivel mind a két egység nagyon életképesnek bizonyult és rohamosan fejlődött (1960-ban már kb. 200-200 főt foglalkoztattak), az épület hamar szűknek bizonyult kettőjüknek. A városi tanács a Szeművegkeretgyárnak a Bottyán laktanya (a volt nagylaktanya) Zalka M. utcai szárnyában biztosított új otthont (szintén jelentős számú lakás megszüntetésével). Az Esztergomban végleg megtelepedni szándékozó szakembereket a tanács lakásjuttatással is támogatta. Mindkét gyáregység szakemberei kezdetben naponta (külön gyári autóbuszokon) utaztak Esztergomba. A későbbiekben többen letelepedtek itt, és kialakult a helybeli szakmunkás és műszaki gárda is. Napjainkban a két egység dolgozóinak döntő többsége esztergomi születésű vagy esztergomi illetőségű. Gyakorlatilag fővárosi vállalat „vidékre telepítését" szolgálta az is, hogy fémszerelvénygyárunk 1959-től a Budapesti Fémszerelvénygyár 2. sz. gyáregysége lett. Az említett gyáregységek letelepítésével azonban csak kezdetét vette az esztergomi gépipari bázis kialakítása. Hátra volt még a profilok szétosztása, rendezése, amely városunkban 1961-1963-ban zajlott le. Ez az átrendezés összekapcsolódott egy másik országos folyamattal, nevezetesen az 1962-64-ben megvalósított vállalati koncentrációval. A szocialista tervgazdálkodás kibontakoztatásával a szervezeti-irányítási rendszerben kettős törekvést figyelhetünk meg. Az államosított tőkés üzemeket ágazatonként, alágazatonként nagyobb vállalatokba tömörítették, hogy a szétaprózottságot megszüntessék. Különösen jellemző volt ez a bőriparban, a textiliparban, de mindenütt, ahol szükségesnek mutatkozott. Meghatározó rendező elv volt a profiltisztítás (lásd Esztergom esetében a Knorr-gyár leválasztása a Szerszámgépgyártól és a Fémszerelvénygyár létrehozása). E rendező elv jegyében ugyanakkor vállalatóriásokat is szétbontottak önálló egységekké, pl, a csepeli Weiss Manfréd Művekből 18 önálló vállalatot alakítottak ki. Az iparvállalatokat 29 iparigazgatóság fennhatósága alá sorolták be.

5 A Központi Bizottság 1962. február 2-i ülésének határozata értelmében - a gazdaságirányítás javítása és a termelés színvonalának emelése érdekében — „a kis termelőerőt képviselő vállalatok" tömeges összevonását végezték el. Megszüntették az iparigazgatóságokat, és a vállalatokat, trösztöket, egyesüléseket fokozatosan a szakági ipari minisztériumok irányítása alá rendelték. E nagyarányú koncentráció 1964-ben be is fejeződött, s eredményeként az állami iparvállalatok száma az 1950. évi 1 427-ről 839-re csökkent, ugyanakkor (érthetően) az egy vállalatra jutó munkáslétszám 336-ról 1 183-ra növekedett.

1* Városunkban a helyi átrendezés és az országos koncentrációs folyamat eredményeként a Szerszámgépgyár 1963. július 1-től a Szerszámgépipari Művek országos nagyvállalat (SZIM) gyára lett a SZIM Esztergomi Marógépgyára néven. (A nagyvállalathoz akkor 7 gyár tartozott.) V 89