Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - III. fejezet: Ipari város születik... (1957-1970) - Az esztergomi gépipari bázis létrejötte

III. fejezet Ipari város születik 1. AZ ESZTERGOMI GÉPIPARI BÁZIS LÉTREJÖTTE A modern gazdálkodós körülményei között - különösen a tervgazdálkodáson nyugvó szocialista társadalomban - minden, a gazdasági fejlődés szempontjából valamelyest is jelentős terület vagy helység követi az országos fejlődés szinte minden rezdülését. Kisebb vagy nagyobb mértékben, közvetlenül, vagy közvetve részese az országos fejlődési folyamat alakulásának. Az esztergomi gépipari bázis létrejötte is a tudatos iparfejlesztési politika eredménye. Az ellenforradalom leverése után politikai és gazdasági téren viszonylag gyorsan konszolidálódott a helyzet Magyarországon. A magyarázat - a nemzetközi helyzet kedvező közrejátszása mellett - a kommunisták újjászülető pártjának helyes politikájában van. A Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai és a társadalmi élet minden területén új módszereket keresett. Olyanokat, amelyek reálisak, anyagilag-gazdaságilag megalapozottak; olyanokat, amelyek a haladó, a szocializmust akaró tömegek számára érthetőek, világosak, és — éppen ezért — mozgósító erejűek. Ennek köszönhető, hogy az ellenforradalom leverése után alig hat évvel elmondhattuk: Magyarországon végleg eldőlt a ;,ki kit győz le?" történelmi kérdése. Amit 1948-ban az MDP célul tűzött ki, 1962-re teljesítettük: leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A társadalmi tulajdon mindkét formája uralkodóvá lett, és létrejött egy olyan gazdasági alap (igaz, akkor még jóformán csak az iparban) amelyen ez a két tulajdonforma megerősödhetett. Ismét képletesen szólva: a honfoglalás befejeződött, de az új társadalom, a fejlett szocializmus építése csak most kezdődött. Az államalapítás folytatása viszont olyan körülmények között történhetett, amikor a társadalom már „mind a két lábával" a saját gazdasági alapjára (az állami nagyiparra és a kollektív nagyüzemi mezőgazdaságra) támaszkodhatott. Az ellenforradalommal lezárult a magyar szocialista gazdaság-történet első szakasza. Sztálin halála (1953) után a szocialista közgazdasági elméletben megkezdődött az árutermelés „rehabilitálási" folyamata, annak kutatása, hogyan lehetne az árutermelésben rejlő ösztönzőket felhasználni a szocializmus építésében.

1 Az MSZMP új utakat kereső gazdaságpolitikájában - a szocializmust építő országok közül elsőként - »zen a területen tette meg első V 85