Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
MÁSODIK RÉSZ - II. fejezet: A felszabadult esztergom első évtizede (1945-1956) - Az esztergomi ipar a hatalomért vívott harc időszakában (1945-1949)
alapra támaszkodva" - nagy horderejű feladatokat kellett megoldani. A gazdasági élet dezorganizáltsága, a termelés visszaesése még a háborús károknál is súlyosabb gondokat jelentett. Meg kellett szüntetni az anyag- és energiahiányt, a közlekedés bénultságát. Élelemmel kellett ellátni a lakosságot, s a romok eltakarításával párhuzamosan meg kellett kezdeni az ország újjáépítését. Ezeket a feladatokat, valamint az egyre fokozódó infláció megfékezését, a jó pénz megteremtését és megvédését is mind-mind a saját erőnkből oldottuk meg. Növelte a nehézségeket, hogy 6 év alatt 300 millió dollár (kb. 3 milliárd 1938-as pengő) jóvátételt is teljesítenünk kellett. Ilyen körülmények között kezdetben csakis egy „háborús jellegű" hiánygazdálkodás, a kötött állami elosztás és kiutalás módszere segíthetett. A földreform és annak gyors végrehajtása biztosította az ország kenyerét. A Magyar Kommunista Párt és a mögötte egyre nagyobb számban felsorakozó dolgozó tömegek nyomására a kormány újabb és újabb, a nagytőkét korlátozó intézkedéseket foganatosíthatott. (Pl. központi nyersanyag-gazdálkodás, állami megrendelések kötött árakon, szabályozott munkaerő-gazdálkodás és munkabérek, a bányászati és a nehézipari, majd a pénzügyi kulcspozíciók állami kézbe vétele, központilag szabályozott pénzügyi és hitelpolitika, a bankok szigorú ellenőrzése stb. . .) A következetes állami beavatkozás eredményeként a magánbankok egyre kevésbé tudtak a gazdasági életben érdemleges szerepet betölteni, az „. . . iparvállalatok legnagyobb része az általános pénzhiány, hitelkorlátozás, kötött árszint és a nagy állami terhek szétfeszíthetetlen gyűrűjébe szorult, s fokozott mértékben deficitessé vált." 10 - A fordulat évétől a korlátozások helyett a tudatos gazdaságpolitikán alapuló tervszerű irányítás útjára lépett államunk. A nyílt államosításokkal (ipar, külkereskedelem) teljessé válik az állami irányítás: államunk már „belülről" avatkozhatott be (mint a termelőeszközök döntő többségének tulajdonosa) a többszektorú gazdaságba. Esztergom a szó legszorosabb értelmében a legmesszebbról indult a szocializmus felé. A felszabadult városban a demokratikus pártok és szervezetek, valamint a városi képviselő-testület vezetésével akkora akarással és lendülettel fogtak hozzá az új élet megszervezéséhez, mintha néhány év alatt jóvá akarnák tenni a múlt összes bűnét és behozni minden mulasztását. A jövőt - természetesen - mindegyik párt „a maga szája íze szerint" próbálta formálni. A városi közigazgatás 1945. július 1-én kezdte meg működését. Az úiicépítésben (és a romok eltakarításában) a városi vezetés és a városi háztartás járt az élen, de példát mutattak az ipari üzemek is. A magánosok a nyersanyaghiányra és az inflációra hivatkozva „csak lassan mozdultak". Esztergom a felettes hatóságoktól is jelentős támogatást kapott, pl. az első költségvetési évben (1946. augusztus 1. 1947. július 31.) mintegy 360 ezer forintot, de maga a város is több mint 1,2 millió forintot fordított az újjáépítésre. 1946. december 31-én, a városi képviselő-testület ülésén joggal állapíthatta meg a polgármester: „Az újjáépítés terén városunk sem maradt el a többi vidéki városok között." 1 1 A tervszerű és tudatos városfejlesztés a stabilizáció (1946. augusztus 1.) után bontakozott ki. A gazdálkodást és a hivatalvezetést olyan lelkiismeretesen és pontosan látták el, hogy ,,. . .a legfelsőbb felügyeleti hav 67
