Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - II. fejezet: A felszabadult esztergom első évtizede (1945-1956) - Felszabadulás, háborús károk, újjáépítés

hálózat 3 helyen sérült meg úgy, hogy a víz- és csatornamű csak 70-80%-os kapacitással dolgozhatott. Számos találat érte a villamoshálózatot, s olyannyira megrongálódott, hogy az áramszolgáltatás csak júniusban indulhatott meg. A közvilágítás még később állt helyre, mert a közúti lámpatestek mind megsemmisültek. (A felszabadulás után egy évre is csak 150-200 lámpatestet tudtak működtetni.) Az ipart és kereskedelmet ért károk jelentősebb része épületkár. Az ipari célt szolgáló 32 épület közül 2 teljesen elpusztult, 12 súlyosan és 8 kevésbé sérült meg. Az AERO-Ever gépeit a németek leszerelték és elszállították. A Petz gyár dolgozói megmentették az elhurcolástól értékes szerszámgépeiket és alkatrész-készletüket, viszont súlyosan megrongálódott likőr- és konzervgyári részlegük (a kárt 1,6 millió pengőre becsülték). Súlyos károkat szenvedett a Schrank likőrgyár, teljesen megsemmisült két malom. (A város legnagyobb malma, a Káptalani-malom a háború után, 1945 októberében égett le.) Kisebb-nagyobb összegű károkat szenvedtek (felszerelésekben és anyagokban) a többi üzemek és egyes kisipari műhelyek is.

3 Részben a háborús károk miatt, részben pedig a felszabadulást közvetlenül követő időszak eseményei következtében maga a városi háztartás is súlyos gazdasági helyzetbe került. A ,,. . . végleges felszabadulás napja, országos viszonylatban is, egyik legsúlyosabb helyzetbe sodort várost találta - írja a polgármester 1945. június 26-i felterjesztésében, anyagi támogatást kérve a felsőbb hatóságoktól. Állatállományunk, takarmánykészletünk, kocsiparkunk, gazdasági felszerelésünk . . . teljesen megsemmisült . . . iparosaink és kereskedőink nem fizetnek kereseti adót. . ., házadót, a fogyasztási adó teljesen megszűnt a fizetés nélkül igénybe vett és kiömlesztett bor miatt... megszűnt a vigalmi adó is . . ."

4 A városi tulajdonú épületekben, felszerelésekben mintegy 5,5 millió pengős kár keletkezett. A városi háztartás teljesen kimerült, tisztségviselőit csak májusig tudta fizetni. A földreform-rendelet is érzékenyen érintette a városi háztartást, mert erdői, szántóföldjei, rétjei és legelői döntő részét ellenszolgáltatás nélkül igénybe vette az állam. (1945-46 telén - erdői elvesztése következtében - tüzelőgondokkal küzdött a város lakossága.) Ráadásul 1945. május végével ismét megszűnt a kapcsolat a Duna-balparti résszel (visszaálltak a trianoni határok), így a város élelmiszer-ellátása is akadozott. A helyzet komolyságát jelzi, hogy ezekben a hónapokban a jelenlevő 19 450 fős lakosságból önellátó csak 1 950 fő volt; a többiek élelemmel való ellátásáról szinte naponta kellett gondoskodni. (A város 1 havi szükséglete pl. finom- és kenyérlisztből 11 — 12 vagon, zsírból kb. 10 tonna volt. Mivel a városban üzemképes malom nem volt, az őrlést Kenyérmezőn és Táton kellett megoldani.)

5 A rendszeres állami támogatás mellett is „.. . koldusmódra, egyik nap64