Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - „Míg Esztergom panaszkodik és szaval, a többiek előre haladnak." (1848-1919)

I. sz. táblázat: Esztergom vármegye iparának nagyságrendi keresztmetszete az 1910-es népszámlálás adatai alapján 5 8 Gyárak és bányaüzemek megoszlása a foglalkoztatottak száma alapján Megye összesen Ebből Esztergomban van 21- 50 munkással dolgozik 17 9 51-200 munkással dolgozik 12 ­201-500 munkással dolgozik 4 ­501-nél több munkással dolgozik 2 ­összesen 35 9 Az I. sz. táblázat önmagáért beszél! Esztergom városának mindössze 9 gyára van, azok is a legkisebbek közül valók. Ebben a 9 gyárban mindösszesen 233 dolgozót foglalkoztatnak; az 1 gyárra jutó átlag dol­gozói létszám tehát 25,89 fő. Ezzel szemben a vármegye gyáraiban és bányáiban - Esztergom város adatai nélkül - 4.272-en dolgoznak; oz 1 gyárra jutó átlag dolgozói létszám tehát 164,31 fő. A vármegye legnagyobb bányáit, ipari üzemeit a dorogi járásban (a dorogi ipari medencében) találhatjuk. A legnagyobb az Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt., amelynek lábatlani cementgyárában 690, nyergesújfalui cementgyárában 350 és dömösi üzemében 165 dolgozót foglalkoztatnak. A sárisápi kőszénbánya 590, a tokodi 440, a dorogi 370 és a csolnoki bánya 320 főt foglalkoztat. A Magyar Gőztégla-, Cement- és Gipszgyárak Rt. nyergesújfalui téglagyárában 350-en dolgoznak. 100-150 főnél többen dolgoznak az Eternit-ben, a pilis­maróti téglagyárban, a süttői kőfaragóban, a tokodi üveggyárban. A Duna-balparti járásból csak a párkányi keményítőgyár érdemes em­lítésre, amelyben kb. 65-70-en dolgoznak. Városunkban az első gyárkéményt az 1860-as évek elején húzták fel, amely a prímási uradalom kisebb gépeket, szerszámokat előállító és javító üzemének a létrehozását jelentette. Az 1890-es évek elején meg­kezdte működését egy igazi gyár is, a Heye Ignác alapította Magyar­honi üveggyár. A vállalkozás, amely a strázsahegyi, olcsóbb üvegfélék előállítására alkalmas kvarchomokot használta fel, pár évig sikerrel kecsegtetett. A finomabb üvegfajták gyártásához szükséges cseh kvarc­homok a magas vám miatt annyira megdrágította a termelést, hogy a vállalat versenyképtelenné vált. Hiába alakult át részvénytársasággá, be kellett szüntetnie tevékenységét. A hivatalos statisztika adataira támaszkodva az említett 9 gyár a kö­vetkező volt: 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom