Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

kollektívája 50 személyes üdülőt épített a Búbánat-völgyi Dunaparton. Ezzel lényegében megoldódtak azok a szociális ellátási problémák, amelyek a gyár további fejlődését gátolták. A szociális ellátás feltételeinek javulása önmagában csak a lehetőséget biztosította. A gyár gazdasági vezetésének - a társadalmi szervezetek segítségével és támogatásával - tudatos törekvésévé és politikájává vált a dolgozó emberekről való egyre jobb gondoskodás. Sorozatos intézkedésekkel elértük, Hogy a sikeres gyártmányfejlesztés, a termelésnövelés és a beruházás mellett szociális ellátásunk magas színvonala a gyári tevékenység szerves része és eredményeink egyik forrása lett. A gyár korszerűsítését szolgálja a modern irodaépület, az új hőközpont, garázs, raktárak, segédüzemek, transzformátorház stb, létesítése is. A 100 millió forintnál nagyobb értékű beruházás során csaknem teljesen eltűnt az államosításkori gyár minden épülete és berendezése. A régi irodaház maradt meg tanműhelynek és a TMK épülete. A megvalósult beruházásokkal megalapoztuk a nagy pontosságú, a korábbinál fejlettebb szerszámgépek gyártását. Ezt a megfelelő forgácsoló géppark, a kondicionált megmunkáló- és szerelőcsarnok és a jól felszerelt mérőszoba biztosította. A technikai feltételek mellett elsősorban az új feladatokat megoldó mérnökök, technikusok és szakmunkások áldozatos munkája bizonyult a fejlődés fő forrásának. A korábbi években bevezetett MSU 250 szerszámmarógép továbbfejlesztett változatát, az MS 320 és MS 400-as gépeket 1968-69-ben kezdtük gyártani, napjainkig 300-nál több készült. 1965-ben elkészült az MM 320 másolómarógép protoaípusa. Az ebben alkamlmazott megoldások a magyar szerszámgépgyártásban úttörő szerepet játszottak: - az első olyan szerszámgép volt, amelyet teljesen félvezetős elektronikus vezérléssel láttunk el, - elsőnek alkalmaztunk, illetve gyártottunk olyan szerkezeti egységeket, amelyek az 1970-es években a korszerű szerszámgépek gyártásánál egyeduralkodóvá váltak, ilyenek: golyósorsók, elektronikus szervóhajtóművek, tirisztoros főhajtások alkalmazása, - alapvetően ez a géptípus jelentette a hazai NC marógépgyórtás megalapozását, 1966-ban MN-320 típusjellel a SZIM Fejlesztő Intézete által gyártott NC vezérlőberendezéssel elkészült az ekő numerikus vezérlő változata is. £z a gyártmányunk 1966-ban és 1967-ben három hazai díjat nyert, 1970-ben pedig a lipcsei vásáron aranyéremmel tűntették ki. A gép gyártását 1974-ben fejeztük be. Jelentős gyártmányfejlesztési célunk az FKOE 320 koordináta fúrógép kifejlesztése volt. A prototípus 1967-ben készült el, és a következő évben vásári díjat kapott. Ennek a különleges pontosságú gépnek a gyártása komoly problémát vetett fel. A múlhatatlanul szükséges műszaki-ipari kooperáció, a szerszámgépgyártás technikai hátterét jelentő terület nem fejlődött ki a szükséges mértékben és időben, ezért a gép sorozatgyártásra nem került. A koordináta fúrógép kifejlesztése mégis nagy haszonnal járt, mert ezzel olyan tervezői, technológiai ta352