Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

A HÁBORÚS FELLENDÜLÉS IDŐSZAKA (1938-1944) Az új gyártelepen már három szerkesztőmérnök és két részletszerkesztő technikus dolgozott az új konstrukciók kialakításán. Megkezdték a PTE-4 műszerész eszterga gyártását, mely már menetvágásra is al­kalmas volt. A műszerész esztergát követte a PTUM konzolos egyete­mes marógép. Ez a típus sikeresnek bizonyult. Annak idején korszerű és pontos gyártmány volt. A felhasználók szívesen vásárolták, több száz darabot gyártottak. A fűrészgép, az oszlopos fúrógép, a gyalu­gép és eszterga, majd a marógépgyártás bevezetése a műszaki fejlesz­tésnek és gyártmányválaszték bővítésnek egy-egy állomása. Az előbbi gépsor egyértelműen a fejlődést mutatja az egyszerűtől a bonyolult gépek felé. A műszaki dolgozók és szakmunkások szívügyüknek tekin­tették a szerszámgépek fejlesztését, és a tulajdonosok továbbra is ezekben a gépekben látták biztosítva a vállalat jövőjét. 1937-38-ban fejlődött a gyártási kultúra, a forgácsolóban már kis sorozatban tör­tént a termelés, a szereidében egyidőben 10-15 gépet szereltek. A megmunkáló géppark fokozatosan bővült. A kezdődő háborús konjunktúra során hadiipari termékek előállításá­hoz szükséges alkatrészek gyártására is sor került. E mellett azonban a szerszámgépgyártás növekvő üteme nem csökkent. A gyártás fel­gyorsult, a gyár termelőképessége erőteljesen növekedett. A háborús konjunktúra más termelő ágazat bevezetésére is kedvező piaci helyze­tet teremtett. A régi „törzsgyár"-ból az öntödét a 40-es évek elején áttelepítették az új gyárba, ezzel megvalósult az öntöde és a gépgyár­tás területi egysége. A régi „törzsgyárban" továbbra is megmaradt a cég érdekeltsége, és ott konzervgyárat, valamint rum-likőr üzemet lé­tesítettek. Ez az ágazat jól bevált, termékei néhány év alatt közis­mertté és keresetté váltak. A cég ekkortól Petz Iparművek Rt. A 30-as évek elejétől gyártott szerszámgépek konstrukciós korszerű­sítésre szorultak. 1939-ben újabb nagyszabású fejlesztő munka kez­dődött. Nemcsak felújították, illetve továbbfejlesztették a régebben gyártott típusokat, hanem rövid idő alatt új gyártmányokkal is a piacra léptek. A fejlesztő munka néhány fontosabb állomása: a régóta gyár­tott (PSE 400 típusú) harántgyalugépet fejlesztették. A PTUM konzolos marógép és a PTE 6 eszterga már egyedi hajtással működött. 1941-ben új típus gyártása kezdődött. Ez a PEM-PEK 7 eszterga, különböző csúcsmagassággal és csúcstávolsággal gyártották. Ez már fogaskere­kes főhajtóműves esztergapad volt. Ebben az időben a Magyarorszá­gon gyártott esztergák közül a legmodernebb. Értékes kortörténeti dokumentum egy 1942-ből származó „Vizsgálati jegyzőkönyv", amely szerint a PTE 7 eszterga pontossági értékei az előírtnál sokkal jobbak voltak. Jelentős új gyártmány ezt követően a PERA sugárfúrógép volt. Az 50 mm-es fúróképesség már komoly technológiai megoldásokat tett lehe­tővé. öntödei lakatos műhelyünkben még pár éve is dolgozott egy ilyen gép, ipari műemlék volt. Sikeres gyártmánynak bizonyult a to­vábbfejlesztett konzolos marógép PllM 700 típusjellel. Külső for­májában is jó vonalú, műszaki értékét tekintve pedig mai szemmel 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom