Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

ni. Gyárunk története jó példa erre. Gazdasági, társadalmi és politikai szempontból döntő változást jelentett városunkban, hogy a korábban lényegében ipar nélküli Esztergomban a gépgyártást meghonosították. A gyárat 1919. szeptember 19-én Petz H. Lajos és Béla alapította. Petz H. Lajos ezt megelőzően hat évet Angliában töltött, ahol mérnöki diplomát szerzett, és angol gyárakban praktizált. Külföldi tapasztalatait nemcsak műszaki, hanem kereskedelmi, gazdasági és üzemszervezési szempontból is rendszeresen alkalmazta. Helyénvaló már most, a gyáralapítás történetének leírása során röviden értékelni a Petz testvérek iparosítási törekvéseinek jelentőségét. A gyáralapító Petzék a tőkeszegény, de tehetséges, szívós, bátor célokat kitűző magyar kistőkések típusát személyesítették meg. A kezdeti néhány éves fővárosi vállalkozás után felismerték, és ez Esztergom későbbi iparosítása szempontjából nagyon fontos, hogy a fővároshoz közel fekvő kisvárosban számukra kedvező lehetőségek adódtak. Az ország Deremére szorult Esztergomban kihasználatlan üzemi épületek álltak, munkanélküliség volt, egyes egyházi intézményekkel való jó kapcsolat kialakításának reménye megcsillantotta egy új ipari vállalkozás alapításának sikeres lehetőségét. A következő három évtized története alátámasztja azt az értékelést, hogy Esztergom és a Petz család kölcsönösen jól járt. Bár a kis vállalkozás gyorsan növekedett, hosszú ideig mégsem válhatott meghatározó gazdasági tényezővé. Azonban az vitathatatlan, hogy a „Petz gyár" volt az esztergomi ipar, főleg a gépipar bölcsője. A gyár tevékenységének fő iránya az alapítás első évétől kezdve a gépgyártás, illetve a szerszámgépgyártás, mégis gyakori volt a piaci körülmények ingadozásától függően más termékek gyártása is. A tőkés viszonyok között ez általános volt, a piaci lehetőségekhez gyorsan és jól kellett alkalmazkodni. A cég alapítását követően Budapesten a IX. ker. Mester u. 34. sz. alatt műszaki irodát nyitottak. E mellett ugyancsak Budapesten lakatos üzemet béreltek, ahol 40 fővel dolgoztak, és gyártották többek között a szabadalmazott Petz-féle univerzális satut és az egyszerű oszlopos fúrógépeket is. A Petz testvérek üzleti kapcsolatba kerültek az „Esztergomi Herczegprímási Uradalmak Jószágigazgatóságá"-val. Ennek felügyelete alá tartozott az esztergomi Uradalmi Vas- és Fémöntöde, valamint gépjavító üzeme. Ez utóbbinak története szorosan kapcsolódik a gazdag prímási uradalmak gazdasági és gépesítési fejlődéséhez. A fokozatosan intenzivebbé váló mezőgazdaság nagyüzemi, uradalmi gazdálkodása megkövetelte a gépesítést. Gépi berendezések beszerzésén túlmenően az egyszerűbb gépek gyártása és a sokrétű géppark javítása központi műhely felállítását tette szükségessé. Ez valósult meg Esztergomban a Vár és a Nagy-Duna közötti területen, a prímási palota szomszédságában. A gépüzem létesítésének időpontjára vonatkozóan az 1881. július 7-i számvevői jelentés a következőket állapítja meg: az uradalmi gépgyár felállításának időpontja, illetve tényleges működésének kezdete 1868 évre tehető, mert az első számadás, ti Esztergom ipuftorténete 337