Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - György László: A „GRANVISUS" Látszerészeti Eszközök Gyára

Az önállóan működő telephely 1962-ben egy nagy szovjet rendelés alapján termelését növelni tudta úgy, hogy a vállalati össztermelés 35-40 %"át Esztergom adta, és a termelés 40-43 %-a exportra ke­rült. A fém-, acetát, optikai és napvédő keretek részaránya a vál­lalati össztermelés 5 %-áról 35 %-ára emelkedett. Megindult ebben az évben egy egészen új modell gyártása optikai célra, mely a szak­nyelvben kombinált keret néven szerepel. Ez egy fém szemüvegkeretet jelent műanyag díszítő rátéttel a karikákon, ennek alkatrészgyártása, szerelése lényegesen nehezebb az eddig gyártott típusoknál. Sok ne­hézséggel, gyakran kudarcokon keresztül kellett mind a műszakiaknak, mind a fizikai dolgozóknak megküzdeniük az eredményekért. Buda­pestről a gyártás jelentős része Esztergomba került, a felhasznált ösz­szes fémalkatrészt - a szemüveg összeállításához szükséges szege­cset, csavart stb. - ez a telep gyártotta. Budapesten kizárólag a táb­lás celluloidból készülő napvédők gyártása maradt. 1962-ben az önálló telephely gyáregységi minősítést kapott, így az alapok adta lehetőségeknek megfelelően önállóan rendezkedett be a feladatok végrehajtására. Még ez év végén a kormány gazdasági politikájának átszervezése érintette gyáregységünket is. 1963. január 1-től a 10 155/1963. sz. G. B. határozat alapján a Szemüvegkeretgyár mérlegbeolvasztás útján a Magyar Optikai Művekhez került, MOM Szemüvegkeretgyár néven. 1964 januárjában a laktanyaépület ,,B" és ,,C" jelű épületszárnyát is megkapta a vállalat, s megindult a lakók kitelepítése innen is. Az itt lakók részére a Városi Tanács közreműködésével 14 lakást kellett biz­tosítani, melyből 3 lakás a gyár költségére készült el. 1966 októberé­ben lehetővé vált a kiürült épület födémcseréje. Az alapterület meg­közelíti az 5 000 m 2-t, ez a termelés felfutásán túl a társadalmi tulaj­don védelmét is jobban biztosítja. 1967-ben egy korszerű, tőkés export gyártására alkalmas üzem építé­sére volt lehetőség, mely 1968. január 1-vel megkezdte próbaüzemelé­sét. A fejlesztés területén az 1964/65-ös évek ismét jelentős előrelépést jelentettek. Ekkor került kifejlesztésre a megvastagított szemüvegszár­ba épített hallásjavító készülék. 1970-ben már szériában készült. A készüléket egy kis gombakkumulátor látja el elektromos energiával, mely a miniatűr mikrofonon beérkező hangokat felerősíti, és a lég­csatornán át azt a dobhártyára irányítja. Az alkatrészek, az akkumu­látor valamint a ki- és bekapcsoló és hangerőszabályozó mind a szemüvegszárban helyezkednek el, így a készülék viselése diszkrétebb a huzalos, zsebben hordható készülékeknél. A szemüvegszárba épített hallásjavító készülék gyártásfejlesztése kapcsán választékbővítés cél­jából 1972-ben új típusú készülék gyártását is kifejlesztette a vállalat. Ez közvetlen a fülhöz erősítve, a fül mögött helyezkedik el, és azok viselhetik, akik egyébként nem szemüvegesek. Ezt megelőzően SZTK­vényre csak a MEDICOR Művek által gyártott dobozos készülék volt forgalomban. A szemüvegkeretgyári készülékek GRANTON márkané­ven kerültek forgalomba; hazai elemmel, illetve akkumulátorral üze­328

Next

/
Oldalképek
Tartalom