Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - György László: A „GRANVISUS" Látszerészeti Eszközök Gyára

AZ OMES telepei voltak: I. sz. telep: Budapesti Orvosi Műszergyár, II. sz. telep: Fogorvosi Műszergyár, III. sz. telep: Debreceni Orvosi Műszergyár, IV. sz. telep: Szemüvegkeretgyár. Ez a változás jelentős előrelépést hozott a gyár fejlődésében. Az épü­let helyiségeinek kialakítása - a szociális létesítményeket is figyelem­be véve - már a szemüvegkeret-gyártás céljának megfelelően történt. A gyár ebben az időben - 58 fős létszámmal - 17 féle szemüveg­modellt gyártott, szerelt, kizárólag belföldi értékesítésre. A fröccsöntött műanyag alkatrészek (napvédők) gyártását a Kábel- és Műanyaggyár végezte a vállalat részére, ezek összeszerelését készítette a Szemüveg­keretgyár. Megindult a fejlődés a létszám és termelési érték terén. Igaz, egy ideig csak mérsékelt emelkedést lehetett biztosítani az időnként je­lentkező belföldi alapanyaghiány, valamint az importnehézségek miatt. Különösen kritikusok voltak az 1953/54-es évek, amikor a mű­anyagbehozatal szinte teljesen megszűnt, a Csepel Fémmű nikkel­hiány miatt nem tudott alpakkát gyártani. Rendkívüli gondot jelentett a dolgozók foglalkoztatása, továbbá a tervszámra vonatkozó igen szigorú állami elvárások teljesítése. A meg­élhetés biztosítása, a törzslétszám együtt tartása késztette az akkori vállalat vezetőségét a dolgozók átcsoportosítására, kisegítő termékek gyártásának beindítására. Egyes fémkereteket alpakka helyett egy ideig vasból gyártottak, de ebben az időben készítettek gömbcsuklót a fényképezőgép-állványhoz, röntgenkazettát a SIEMENS Röntgen Rt, részére, valamint egy államosított kisiparos kiselejtezett szerszámait megvásárolva alumíniumból szemüvegtokot is. 1954-ben új szemüveg­típus gyártása kezdődött, mely „Rhodos" és ,,Bizánc" fantázianéven 1955-ben került forgalomba és hosszú időre megalapozta a fejlődést. A KGM 1955. július 1-vel hozott rendelkezése alapján a vállalat Szemüvegkeretgyár néven önálló vállalattá alakult. Engedélyért folya­modtak a KGM-hez, hogy magasabb értékű fém szemüvegkeret elő­állítására alkalmas doublé alapanyagot importálhassanak. Az új mo­dellek gyártásához az első behozatali engedély 20 kg aranyra szólt. A forgalomba került, igen tetszetős új modellek a 20 és 40 % aranyat tartalmazó doublé anyagból szinte forradalmi változást hoztak a gyár történetében. Utólag regisztrálható, hogy a keretek az egyik legna­gyobb sikert jelentő gyártmányai voltak a vállalatnak, sok millió darab készült belőlük, és 18 éven keresztül folyamatosan gyártották. 1955-ben került berendezésre egy üvegcsiszoló műhely, ez időtől kezd­ve szállítottak napvédő kereteket beüvegezve az OFOTÉRT Vállalat ré­szére. A fokozatos fejlődés következtében az eredeti épület már kicsi­nek bizonyult, ezért 1954-ben hozzáépítéssel bővült. Az 1957. évi kormányprogram határozott a fővárosi ipari üzemek rész­beni vidékre történő telepítéséről, a fővárosi zsúfoltság megszüntetése és a vidéki foglalkoztatási arány javítása érdekében. A Szemüvegke­326

Next

/
Oldalképek
Tartalom