Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

A gyárak szervezetileg a termelési igazgatóhoz kerültek, így ettől kezdve a vállalat egységes termelési irányítással rendelkezett. E változásokat gyorsan követte a többi, aminek következtében a vállalati centralizálódás nőtt, a gyárak fő feladata a termelés lett. A gyárak élén igazgató áll, mellette azonban nem főmérnök és főkönyvelő, hanem egyenlő rangban és hatáskörben (mellérendelt szervezetként) termelésvezető, műszaki vezető és gazdasági vezető dolgozik. Szervezeti és ügyviteli szabályzatok születtek, és megjelentek a munkaköri leírások, a hatáskörök és döntési jogok is meghatározásra kerültek. 1978 az új felállás és új rendszerben való működés próbaéve lett, miközben - természetesen - erőteljes munka folyt a vállalat jövőjének megalapozása érdekében is. A gyors szervezeti változások időszakában, 1978-ban elkészült a 3. sz. gyár új impozáns irodaháza és egy új nagyméretű raktár. A gyár gyakorlatilag egy fedél alatti korszerű nagy gyárrá fejlődött, azzal az aprónak nem mondható hibával, hogy nem a gyártási folyamatok szerint épült és rendezkedett be. Ez évek múlásával több belső átalakítást és nem csekély költségráfordítást igényelt. Amikor elkészült a gyár korszerű fűtése is a hőtávvezeték bevezetésével, olyan üzemi belső körülmények alakultak ki, amelyek a 3. sz. gyár kollektívájának összetartásában pozitív hatást fejtettek ki. Az 1. sz. gyárban ezidőtájt korszerű, önszabályozás csavarkompresszor került beállításra. Ez nemcsak a kisgépesítés fokozását tette lehetővé, hanem az 1. sz. gyár környezetének zajproblémáit is megszűntette. Kulturális vonatkozású beruházásként megindult a klubélet a Mélyúti pinceklubban, amely néhány év múlva már bővítést igényelt. Sor került a szigeti sportpálya átépítésére, illetve javítására, miközben a dömösi vállalati üdülő bővítése is napirendre került. 1979-ben a volt MOFÉM esztergomi gyáregysége az 1. sz. gyár hatáskörébe került át mint alkatrészgyártó üzem, vele együtt oda csatolták a volt gyáregységhez tartozó csolnoki öntödét is. 1978 májusában széles körben megvitatásra, majd kiadásra került a vállalatfejlesztési koncepció műszeripari ágazata, amely a hosszú távú fejlesztés és eredményes gazdálkodás feladatait körvonalazta. A műszeripari koncepcióhoz igazodva a műszaki igazgató hatáskörébe új elektronikai üzem megszervezése és létrehozása indult meg nagy elektronika tartalmú készülékek gyártása céljából. Ilyen új gyártmányok például a ROM emulátor, a mikroprocesszoros adatgyűjtő, a vezérlőpult folyadékadagolóhoz stb. Az elektronikai üzem létrehozása nagy erőfeszítéseket követelt, de a vállalat „minden" eszközt felhasznált azért, hogy megfelelő szakembereket tudjon beállítani. A „minden eszköz" alkalmazása meg is hozta a gyümölcsét, mivel rövid néhány hónap múlva termelni kezdett az üzem (miközben rövid időre feszültséget okozott néhány esztergomi iparvállalat és az LMIM között). Az elektronikai üzem a szigeti volt MOFÉM erre a célra átalakított épületeiben kezdte meg működését 38 fővel, ebből mérnök 17 fő volt. A kezdeti nehézségek után újabb elektronikai profil született az 1. sz. gyár területén létrehozott másik elek310