Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

Ezen intézkedések - azaz a speciális termelés irányába történő eltolódás - ebben az időszakban érthetővé váltak, ha felidézzük e korszak népgazdasági problémáit is. A vállalatokkal szemben ugyanis az ötéves terv első éveiben elvárás volt a termelékenység fokozása, a hatékonyság és nyereség növelése. A IV. ötéves terv következő időszakának főbb feladata többek között az exportképesség fokozása, a külkereskedelmi egyensúly javítása. A gazdaságtalan termelést bírálták, ezért a termelési szervezet eddigi szerény eredményein kellett erőteljesen változtatni korszerű, új termékek bevezetésével, meghonosításával. Fontossá vált, hogy a beruházások helyett a termelőberendezések jobb kihasználásával, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével teremtsék meg a termelés növekedésének feltételeit. A népgazdasági feladatokat az MSZMP Városi Bizottsága városi vonatkozásban is meghatározta, kimodva azt, hogy növelni kell a műszaki technikai színvonalat a gazdaságosabb, korszerűbb gyártmánystruktúra kialakítása érdekében. A vállalat a műszaki fejlesztési tevékenység felgyorsítása és az exportnövelés céljából nemzetközi kapcsolatait folyamatosan bővíteni kezdte. Ezek a kapcsolatok részben szocialista, részben tőkés kapcsolatok voltak, és elsősorban új gyártmányok bevezetésére vonatkoztak. Ekkor merült fel az olasz Pontex céggel való kooperációs kapcsolat lehetősége is, holott a később gyártásba vett termék egyáltalán nem illett a Műszeripari Művek profiljába (zsaluzó elemek). Mivel azonban a népgazdaság erősen ösztönözte a tőkés exportra történő termelést, s mivel a LMIM jártas volt a lemeztechnológiában, joggal merült fel a gyártás lehetősége. A szériagyártás 1974-ben indult meg, és a gyártás kisebb-nagyobb rendelések alapján 1981-ig folyt. Az NDK-val kötött gyártásszakosítás tartósnak bizonyult annak ellenére, hogy nehézkesen indult a kapcsolat (Termikus szekrények). Angliával (Dent and Hellyer cég) kooperációs szerződés jött létre orvosi műszerek gyártására. Időközben megkezdődött a tűzoltó gépkocsik továbbfejlesztése a 3. sz. gyárban, majd a speciális felépítmények továbbfejlesztése is. Az előbbi fejlesztése során került kapcsolatba a vállalat az osztrák Rosenbauer céggel, ami elősegítette a fejlesztők munkáját, és kooperációs lehetőséget is biztosított a vállalatnak. Mivel Esztergomban az 1. sz. és a 3. sz. gyár között a kooperáció jelentősége és nagysága megnövekedett, termelési igazgató-helyettesi szervezet jött létre a termelési prolémák áthidalására, a termelés vállalati szintű jobb irányítására. Létrejött a gyárak között az elszámolás módja is, ezzel az érdekeltség nagyobb szerepet kapott. Ebben az időszakban a műszerprofil fejlesztését a vállalatvezetés úgy igyekezett gyorsítani, hogy sürgette a hagyományos mechanikai készülékek kiváltását elektronikai részegységeket tartalmazó korszerű készülékek gyártásbavitelével. Mindez - vállalati döntés alapján - a továbbiakban kizárólag a 2. sz. gyár feladata lett, míg az 1. sz. gyár tevékenysége kezdett a 3. sz. gyár termékszerkezete felé eltolódni. A 3. sz. gyárban ugyanis százas darabszámban elkezdődött a speciális 18 Esztergom ipartörténete 305