Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

Mindezeken felül a vállalatnál - legalábbis az 1. sz. gyárban - eddig szokatlan és nem végzett tevékenységet is be kellett vezetni. A vevők és kereskedők szempontjait is figyelembe véve, ki kellett dolgozni a vállalaton belül érvényes és alkalmazandó Általános Végátvételi Előírást, majd erre alapozva minden termékre a speciális minőségi átvételi előírásokat. Mindezt nemcsak rendeletek szabályozták (a műszeriparban másutt ez már ismert volt), hanem előtérbe került a termelés és gyártás minőségi követelménye is. A Műszeripari Igazgatóság előkészítő munkája eredményeként olyan szovjet rendelés, hosszú távra vonatkozó program teljesítésére jelölte a vállalatot, amit létrehozásakor legfontosabb célként határoztak meg. Most ismét megmutatkozott a vállalati kollektíva ereje, mert időt és fáradságot nem kímélve, szinte a szó szoros értelmében éjjel-nappal készítette elő szovjet dokumentáció alapján az első komplett laboratórium, a maglabor gyártását. A maglabor készülékeinek műszaki előkészítése, az első komplett laborok szállítása mérföldkő a LMIM életében, mert ez tulajdonképpen megnyitotta az utat olyan fejlődés irányában, amelyet ha a vállalat magáévá tesz, akár világhírnévre is szert tehet. A dolgozók ismét vállalták a feladatot, és az olvasó ma már tudja, hogy a LMIM valóban világhírnévre tett szert. A termékszerkezet alakulását, a jövő formálását azonban még más is egyengette. Még 1963. március 30-ával átprofilírozásra került a faipari tevékenység, ezt megelőzően még január 1-én a III. telep a repülőgépgyártással együtt a PG-hez került, a relé gyáregységet pedig az EMG vette át június 30-án. 1964. január 1-től pedig a vákuumtechnikai profil is leadásra került, aminek eredményeként a 2. sz. gyár Rózsa utcai üzemét az Egyesült Izzóhoz csatolták. Még 1963-ban veszteség érte a vállalatot. A III. telepen (repülőtér) a nagy szerelőhangár tetőszerkezetének egy része beomlott, és bár az átprofilírozást ez nem gátolta meg, az újjáépítés költségeit a LMIM-nek kellett viselnie. Mivel ez a néhány év rendkívüli nehézségekkel volt tele, érdemes néhány számmal is bemutatni. Megnevezés 1962. 1963. 1964. 1965. Létszám (fő) 1.549 1.629 1.845 1.918 Teljes termelés (mFt) 166,4 203,4 181,9 220,6 Egy munkásra eső term. érték (eFt) 146,7 178,8 142,1 164,8 Külön figyelemre méltó ebben az időszakban még az, hogy a vállalat ekkor került először igazán közel az exporttevékenységhez és az ezzel járó összes problémához. Igaz, az első exporttermék 1958-ban hagyta el a gyárat (30 db JAK-18 repülőgép Lengyelországnak), de azután már csak a műszeripari termelés beindításakor folytatódott 1961-ben (37,8 mFt) egyedi műszerek exportálásakor a METRIMPEX-en keresztül. 299