Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

hez ugyanis szükséges volt olyan új módszerrel működő keltetőberendezés, amely 10 000 db tojás befogadására is alkalmas. Ilyen berendezések gyártására is vállalkozott a gyár, ezen kívül pedig igen nagy mennyiségben készített melegházi ablakkereteket és méhkaptárakat, ugyancsak a mezőgazdaság számára. A repülőgép-profil mint főprofil mellett mindazonáltal további termékek gyártását is kereste a vállalat, mert így dinamikusabb fejlődést remélt elérni. így aztán 1952-től kezdve nagymennyiségű faláda gyártása kezdődött el, amely később még gyümölcsláda gyártással is bővült; és ez csak az 1963-ban bekövetkezett profilrendezéssel szűnt meg. 1954-ben jelentős terméknek számított a fából készült 4 és 8 szemészes lakókocsi, miközben az asztalosüzemben e mellett méhkaptárak, babakocsik és keretek gyártása is folyt. 1955-ben azután megkezdődik a fémépítésű motoros iskolarepülők sorozatgyártása (típ.: JAK-13), eközben elkészült egy új gép, a Pajtás prototípusa is. Az ellenforradalom évében már fő gyártmány a JAK-18 típ. motoros iskolagép, a Pilis vitorlázó repülőgép, a lakókocsik, méhkaptárak és egy újabb gyártmány, a MIG-17 repülőgép üzemanyag póttartály. Még ebben az évben elkészül a Super-Futár vitorlázó repülőgép első példánya. A vállalat termékszerkezete szerencsésen alakult tehát, fejlődésének üteme gyorsabbá vált, ami aztán az előállított termelési értékben és létszámban is egyaránt megmutatkozott. A gyár kollektívája egyre gyarapodott, a termelés folyamatosan emelkedett, a fejlődés 1956 végéig szinte egyenesívű és töretlen volt. 1956-ban a létszám 1 053 fő, a befejezett termelési terv pedig 58 702,— eFt volt. Az államosítás után lendületes fejlődést ért el tehát a gyár, amit az alábbi számok is bizonyítanak: 1948. 1950. 1956. Index % (56/48) összlétszám (fő) 226 417 1 053 465,9 Term. érték (eFt) 5 000 17 000 29 284 585,6 Az ellenforradalom a Sportárutermelő N. V. életét is megzavarta, mivel termelési tervét csak 29 284 eFt-ra tudta teljesíteni, de az államosítástól számítva így is ötszörösére nőtt a termelése. Jellemző erre a fejlődési szakaszra a vállalat területi növekedése is. 1952-ben a gyár új irodaépülettel (a mai főbejárat a Rudas L. u. 44ben) gazdagodott, miközben új korszerű öltözők és mosdók építése kezdődött el és 1953-ban be is fejeződött (a mai rotaüzem területén). A lll-as telepen a háború idején - 1943-ban - megkezdett, majd abbamaradt építkezés tovább folytatódott, és 1953-ban átadásra került a nagy hangár és szerelőcsarnok, a motorjavító üzemrész. Bővítésre került a legényszálló, és még ugyancsak ebben az évben az I. telepen a szociális—kulturális létesítmény mellett egy egészségügyi épület is elkészült. A termelés növekedése megkívánta, ezért bővült a fatömegcikk üzemrész is. Eközben nagy ipari raktárak is épültek. Szükség volt új trafóállomás létesítésére, valamint garázsra, benzin292