Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

Szilágyi János (1930- ) 1930. december 21-én a SzabolcsSzatmár megyei Szakolyban született agrárproletár-családban. Édesapja gr. Tisza Lajos földbirtokos tanyáján volt gazdasági cseléd. Az öt testvér közül a tehetséges fiút az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a nagykállói Állami Szabolcs vezér gimnáziumba íratták. Naponta bejáró diákként itt végezte el a középiskola nyolc osztályát az 1941/42 és 1948/49 közötti években. Kiemelkedő tanulmányi eredményei alapján felvételt nyert a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1949-1953 között az ipari tagozaton közgazdászi oklevelet szerzett. 1951-től tagja lett a pártnak. Az egyetemi évek után a Belügyminisztérium I. Főosztályára került, és 1957 júniusáig főhadnagyi rendfokozatban dolgozott a Belügyminisztérium állományában. Az 1956-os ellenforradalom leverése után az újpesti karhatalomnál teljesített szolgálatot, majd újra a Belügyminisztériumba helyezték. 1957 júniusában családi okból - saját kérelmére - leszerelték, és a budapesti Szemüvegkeretgyár munkaügyi és személyzeti vezetőjének nevezték ki. A kormány vidéki iparosítási programjának végrehajtása keretében létrehozták a Szemüvegkeretgyár esztergomi telephelyét, amelynek telepvezetői tisztével őt bízták meg. Az ő irányításával indult meg a Béke téri ún. kanonoki épületben 1957. december 27-én három dolgozóval és egy nyugdíjassal a termelés. A gyáralapítás kezdeti nehézségeit nagy energiával, körültekintően oldotta meg. Határozott és célratörő vezetése alatt rohamos fejlődésnek indult az esztergomi részleg. Hamarosan szűknek bizonyult a Béke téri épület, ezért 1961 szeptemberében a Vak Bottyán laktanyába települt át a gyáregység, amelyet 1963-ban a Magyar Optikai Művekhez csatoltak. Biztoskezű és határozott vezetése alatt sikeresen ment végbe az önállósulás folyamata, ami 1970-ben vált teljessé, amikor Látszerészeti Eszközök Gyára elnevezéssel önálló vállalattá alakult. 284